Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Oláh György Doktori Iskola

Témavezető:Dr. Réczey Istvánné

Tanszék/Intézet: Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Lignocellulózok enzimes lebontását befolyásoló tényezők vizsgálata

A kutatási téma néhány soros bemutatása

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a megújuló nyersanyagok felhasználási lehetőségeinek a vizsgálatára, különös tekintettel a bioüzemanyagok előállítása terén. A második generációs bioetanol gyártás több technológiai lépésből tevődik össze, mint például az előkezelés, az enzimes hidrolízis és az etanolfermentáció.

 

Doktori munkám során mind az előkezeléssel és az enzimes hidrolízissel foglalkoztam. A Lundi Egyetem Vegyipari Műveletek tanszékén cukorcirok bagasz (kipréselt szár) és kender előkezelését optimalizáljam. Ez utóbbinál nemcsak a száraz kenderkóró aprítékot, hanem silózással tartósított kendert is használtam. Az alkohol fermentációt az előkezelés hatásosságának a mérésére alkalmaztam egyidejű hirdrolízis és fermentáció (SSF) illetve külön lépésben történő enzimes hidrolízis és fermentáció (SHF) konfigurációkban.

 

Hidrolízis kisérleteimet két területen folytattam. Egyrészt vizsgáltam különböző szénforrásokon fermentált Trichoderma reesei Rut C30 fermentlevek aktivitásprofilját (cellobiohidroláz, endoglükanáz, β-glükozidáz és különböző hemicellulázok) és hidrolizáló-képességét egy kereskedelmi készítménnyel összehasonlítva. Az aktivitásmérések mellett a fermentleveket különböző szubszrtátokon folytatott hidrolízisekben is teszteltem, és így meghatároztam a hidrolízis-konverziót jelentősen befolyásoló enzimkomponenseket. A hidrolízis kísérleteim másik területén a polietilén-glikol (PEG) enzimes hidrolízisre kifejtett hatását vizsgáltam különböző gőzrobbantott szubsztrátokon (lucfenyő, kenderpozdorja, cukorcirok bagasz, fűzfa, kukoricaszár és búzaszalma), illetve az enzimadszorpcióra gyakorolt hatását is vizsgálom.