Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola 

Gazdálkodástudományi Kar, Környezetgazdaságtan Tanszék

Témavezető:  Dr. Buzási Attila

Városi átalakulások elemzése a fenntarthatóság és a klíma-alkalmazkodás kapcsolatrendszerében

A kutatási téma néhány soros bemutatása

A városi népesség robbanásszerű növekedésével elengedhetetlenné vált a városi szintű fenntarthatóság mérése és értékelése, amelyhez hozzátársul napjaink egyik legégetőbb problémája, a klímaváltozás. Kutatásom fókuszpontjában a városi fenntarthatóság és klímaalkalmazkodás kapcsolatrendszere áll, amelynek értelmezése megköveteli a témában való mélyebb ismeretek elsajátítását annak összetett mivolta végett. A városok különbözősége és komplexitása miatt nincs még kiforrott módszertan, amellyel univerzálisan mérhetővé és értékelhetővé válhat a városok fenntarthatósága, azonban a folyamatos monitoring és értékelés elengedhetetlenné vált a városi jólét és élhetőség maximalizálása szempontjából.

 

A kutatóhely rövid bemutatása

Kutatómunkámat Dr. Buzási Attila egyetemi docens mentorálása alatt, a
BME-GTK Környezetgazdaságtan Tanszéken végzem. A Tanszék oktató–kutatómunkákban egyaránt törekszik az interdiszciplináris megközelítésre, amit a környezeti problémák jellege, hatásmechanizmusuk feltárása és hatékony kezelésük eleve feltételez.

 

A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása

Napjainkban az egyik legaktuálisabb gazdasági és társadalmi kérdés az éghajlatváltozás, amelynek jelenségei például az extrém időjárási események és azok gyakoriságának növekedése, a hőhullámok okozta megbetegedések, az elöntések és árvizek, avagy a hosszan tartó száraz időszakok [1]. A városok egyre inkább érzik a szélsőséges időjárás hatásait [2], és azon okból kifolyólag, hogy az előrejelzések alapján 2050-re Európában az urbanizáció mértéke elérheti hozzávetőlegesen a 83%-ot is [3], a klímaváltozás és a klímaadaptáció témaköre egyre nagyobb prioritást kell hogy kapjon, hiszen a városok kulcsfontosságú szereplők a nemcsak a klímaalkalmazkodás [4], de a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági kérdések szempontjából is [5]. A városi fenntarthatóság jelentőségét az ENSZ 2015-ben közzétett, 2030-ig szóló Fenntartható Fejlődési Keretrendszerének 11. célkitűzése is alátámasztja, miszerint a városok legyenek biztonságosak, ellenállók és fenntarthatók [6]. A fenntarthatóság és klímaalkalmazkodás kapcsolatával foglalkozó, napjainkban fellelhető cikkek közül Buzási és Csete [7] tanulmányukban arra a következtetésre jutott, hogy a klímaadaptáció a fenntarthatóság előfeltételeként értelmezendő, és semmiképp sem fordítva, tehát az alkalmazkodóképesség növelése nem elégséges megoldás az összes fenntarthatósági kihívás megoldására. Számos tanulmány jelent meg tudományos folyóiratokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a fenntarthatóság kérdéseiről, különös tekintettel az ágazati szempontokra [8] [9] [10]; a térbeli minták feltárására azonban túl kevés figyelmet fordítottak [11].

 

A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések.

A kutatásom fő célja a városi fenntarthatóság és alkalmazkodóképesség kölcsönkapcsolatainak elemzése kvantitatív módszerekkel, különös tekintettel az egyes ágazatok közötti különbségekre és a gyakran fennálló adathiányos területekre.

A kutatás főbb kérdései közé tartozik, hogy vajon lehetséges-e egy olyan mutatószámrendszer kidolgozása, amely sikerrel alkalmazható az egyes régiók városainak fenntarthatósági elemzésére, megfelelő inputként szolgálva a döntéshozók elé állított kihívások teljesítésében. Ezenkívül arra is keresem a választ, hogy milyen szinten kell rugalmasnak lenni a rendszernek ahhoz, hogy elérjünk egy megfelelő mértékű alkalmazkodóképességet, amely képes megfelelően reagálni a zavaró tényezőkre, és felismeri az adott állapottól való eltérés szükségességét.

 

Módszerek

A kutatási projekt eredményességéhez szükséges módszerek kétségtelenül heterogének. A kulcsfontosságú kérdésekkel párhuzamosan az alkalmazandó módszertanok fő csoportokba rendezhetők anélkül, hogy részletezném a kutatás bármely részét:

·        szakirodalmi áttekintés: a kapcsolódó fogalmak – mint például az éghajlathoz való alkalmazkodás, a fenntarthatóság, a térbeli kérdések stb. – feltáró fő elméleti hátterének átfogó és folyamatos szakirodalmi áttekintése szükséges, és ez a javasolt tudományos munka döntő része. Emiatt főként folyóiratcikkeket és konferenciaanyagokat gyűjtök a Scopus adatbázis, továbbá a Google Scholar segítségével; a kiválasztási tartomány bővítése érdekében azonban a stratégiai dokumentumok áttanulmányozása is fontos pillére ezen résznek.

·        Kvantitatív elemzés: a matematikai-statisztikai módszerek vitathatatlanul releváns részei az indikátorok kiválasztása és a mutatók közötti összefüggések elemzése során. Ebből kifolyólag a korrelációelemzés, faktorelemzés, regresszióanalízis, hipotézisvizsgálatok végigkísérik az egész kutatási folyamatot.

·        GIS elemzés: a térbeli és időbeli minták feltárása és vizualizációja hozzájárul az adott cikk tudományos értékének javításához. A QGIS alkalmazása lehetővé teszi az alkalmazkodás és a fenntarthatósági kihívások térbeli szempontjainak szemléltetését, amelyeket fontos figyelembe venni a mutatók kiválasztása és az értékelés során is.

 

Eddigi eredmények

Jelenleg a kutatásom kezdeti szakaszában vagyok, az eddigiekben pedig a városi térségek fenntarthatósági értékelése volt fókuszban. Első kutatási munkámat Budapest kerületeinek fenntarthatósági elemzése jelentette. A tanulmány fő hozzájárulása Budapest kerületi léptékű fenntarthatósági elemzése volt, mint egy hiányzó térbeli perspektíva a jelenlegi szakirodalomban. Egy mikro szintű értékelés kidolgozása összetettebb kapcsolatokat tárhat fel a fenntarthatóság 3 dimenziója (környezet, gazdaság és társadalom) között; ezenkívül rejtett, helyi jellemzők is bevonásra kerülhetnek az elemzésbe. Egy lokális jellegzetességeket figyelembe vevő analízis során az indikátorkészlet egyedibbé válik, ugyanakkor így nincs lehetőség városok közötti összehasonlításra. A mutatók súlyozása kritikus pontja a fenntarthatósági vizsgálatoknak, hiszen bizonyos mértékben befolyásolhatják az eredményt. Jelen tanulmányban egy matematikai-pszichológiai módszertan került alkalmazásra, a Guilford-féle páros összehasonlításos eljárás, amely során a dimenziókhoz tartozó indikátorok páronként kerültek összehasonlításra, törekedve az objektív jellegre, ugyanakkor az indikátorokon alapuló vizsgálatoknál 100%-ig nem lehetséges a szubjektivitás elhagyása, amely nehézség már a mutatók kiválasztása során is felüti a fejét. A súlyozás egyfajta fontossági sorrendet állít fel az indikátorok között, melyben a helyi jellegzetességek szignifikáns szerepet kapnak. A tanulmány egyik főbb következtetése, hogy a fenntarthatósági teljesítményt a társadalmi és gazdasági dimenzió jobban meghatározza, míg a környezeti teljesítmény csak kis mértékben járul hozzá
(1. ábra)

 

1.     ábra: Regresszióanalízis – fenntarthatósági dimenziók és a teljes fenntarthatóság közötti kapcsolatok modellezése

 

A budapesti kerületi elemzést követően a magyarországi megyeszékhelyek fenntarthatósági vizsgálata következett. A módszertan hasonló jellegű, mint az előzőekben bemutatott kutatásban alkalmazotté, azonban ebben az esetben az indikátorkiválasztási folyamat nem annyira egyedi, hiszen a mutatók 19 különböző városhoz alkalmazkodva kerültek meghatározásra. A tanulmány egyediségét a súlyozási módszertan adja, amely egy sajátos elnevezést tudhat magáénak: „strategy-based tailor-made” (SBTM) súlyozási eljárás, amelyben az egyes fenntarthatósági dimenziók kerültek súlyozásra, nem pedig az indikátorok külön-külön. Az eljárás lényege, hogy a megyeszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) szempontrendszerét vettük górcső alá, amely szakdokumentum aktuális verziója a 2014–2020-as időszakra határozza meg a települések stratégiáját. Mint ahogy az említésre került, a mutatók helyett a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzió lett súlyozva, amely értékeket az ITS-ek középtávú stratégiai célkitűzései adták meg annak tükrében, hogy milyen arányban oszlanak meg a gazdasági, társadalmi és környezeti célok, így lettek figyelembe véve a helyi sajátosságok (2. ábra).

 

 

2.     ábra: Dimenziósúlyok

 

Megállapítható, hogy a magyar megyeszékhelyek városi fenntarthatósági értékei tekintetében nem lehet egyértelmű és könnyen észlelhető regionális mintákat meghatározni; következésképpen a fenntarthatósági teljesítmény nagymértékben függ a helyi mintáktól, és nem követi a regionális szabályokat, hasonlóságokat. További összegző megállapításként kiemelhető, hogy a regresszióanalízis által kapott eredmények szerint a környezeti szempontok hangsúlyosabbak a döntéshozók észrevételeit tükröző súlyozott értékek tekintetében.

 

Várható impakt, további kutatás

A városi fenntarthatóság indikátorokkal történő értékelése a nemzetközi szakirodalomban az egyik legaktívabban kutatott terület, azonban a hazai publikációkból egyértelműen hiányoznak az ilyen átfogó, komplex elemzések, így a már meglévő és a tervezett tanulmányok nagymértékben hozzájárulnak a hazai szakirodalom bővítéséhez a városi fenntarthatósági értékelések témakörében. Kutatásom következő szakaszában a városi klímaadaptációs kapacitás időbeli és térbeli elemzésére fektetem a hangsúlyt, amelynek célja feltárni a hazai nagyvárosok példáján keresztül azokat a regionális mintázatokat, illetve folyamatokat, melyek a hazai városkutatások területén jelenleg még fehér foltnak számítanak.

 

Saját publikációk, hivatkozások, linkgyűjtemény

 

Kapcsolódó saját publikációk listája.

 

1.     Buzási, Attila, & Jäger, B. S. (2020): District-scale assessment of urban sustainability. Sustainable Cities and Society, 62, 102388. https://doi.org/10.1016/j.scs.2020.102388

 

2.     Buzási, Attila, & Jäger, B. S. (2021): Exploratory Analysis of Urban Sustainability by Applying a Strategy-Based Tailor-Made Weighting Method. Sustainability 13(12):1–20. DOI: 10.3390/su13126556

 

3.     Buzási, A. – Jäger, B. Sz. (2021): Hazai megyeszékhelyek városi fenntarthatóságának statisztikai alapú elemzése (Statistical analysis of urban sustainability in Hungarian county seats). Statisztikai Szemle – elfogadva (várható megjelenés 2021. augusztus)

 

Linkgyűjtemény.

BME-GTK Környezetgazdaságtan Tanszék

 

Hivatkozások listája

[1]	A. Buzási, T. Pálvölgyi és M. Csete, K-FAKTOR – KLÍMA, GAZDASÁG, TÁRSADALOM, Budapest: BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, 2018.
[2]	X. M. Bai, R. J. Dawson, D. Ürge-Vorsatz, G. C. Delgado, A. S. Barau, S. Dhakal, D. Dodman, L. Leonardsen, V. Masson-Delmotte, D. C. Roberts és S. Schultz, Six research priorities for cities and climate change, Nature 555(7694), DOI: 10.1038/d41586-018-02409-z, 2018.
[3]	U. Nations, „population.un.org,” 2018. [Online]. Available: https://population.un.org/wup/Publications/Files/WUP2018-Report.pdf. [Hozzáférés dátuma: 29 06 2021].
[4]	D. Ürge-Vorsatz, C. Rosenzweig, R. J. Dawson, R. Sanchez Rodriguez, X. Bai, A. S. Barau, K. C. Seto és S. Dhakal, „Locking in positive climate responses in cities.,” Nature Climate Change 8(3), DOI: 10.1038/s41558-018-0100-6, 2018.
[5]	A. Buzási és B. S. Jäger, „District-scale assessment of urban sustainability,” Sustainable Cities and Society 62, 102388. https://doi.org/10.1016/j.scs.2020.102388, 2020.
[6]	United Nations, „sdgs.un.org,” 2015. [Online]. Available: https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E. [Hozzáférés dátuma: 28 06 2021].
[7]	A. Buzási és M. Csete, „Fenntartható fejlődés és klímaváltozás – globális összefüggések lokális értelmezése (Sustainable development and climate change – local interpretation of a global context),” Magyar tudomány: [a Magyar Tudományos Akadémia Értesítője] 179(9):1349–1358. DOI: 10.1556/2065.179.2018.9.8, 2018.
[8]	A. L. Balogun, D. Marks, R. Sharma, H. Shekhar, C. Balmes, D. Maheng, ... és P. Salehi, „Assessing the Potentials of Digitalization as a Tool for Climate Change Adaptation and Sustainable Development in Urban Centres,” Sustainable Cities and Society 53(November 2019) 101888. https://doi.org/10.1016/j.scs.2019.101888, 2020.
[9]	F. Pietrapertosa, M. Salvia, S. De Gregorio Hurtado, V. D'Alonzo, J. M. Church, D. Geneletti, ... és D. Reckien, „Urban climate change mitigation and adaptation planning: Are Italian cities ready?,” Cities, 91(June), 93–105. https://doi.org/10.1016/j.cities.2018.11.009, 2019.
[10]	D. Reckien, M. Salvia, O. Heidrich, J. M. Church, F. Pietrapertosa, S. De Gregorio Gurtado, ... és Dawson R., „How are cities planning to respond to climate change? Assessment of local climate plans from 885 cities in the EU-28.,” Journal of Cleaner Production, 191, 207–219. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.03.220, 2018.
[11]	D. C. Major, M. Lehmann és J. Fitton, „Linking the management of climate change adaptation in small coastal towns and cities to the Sustainable Development Goals.,” Ocean and Coastal Management, 163(May), 205–208. https://doi.org/10.1016/j.ocecoaman.2018.06.010, 2018.