Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola 

Gazdálkodástudományi Kar, Környezetgazdaságtan Tanszék

Témavezető:  Szalmáné Dr. Csete Mária

Klímainnovációval a vállalatok fenntarthatóságáért

A kutatási téma néhány soros bemutatása

Kutatásom a vállalatok éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességét helyezi a középpontba. A mezőgazdasági ágazat hazánk egyik kulcságazata, melynek egyrészt ki kell elégítenie a növekvő termelési igényeket, ami hatással van az éghajlatváltozásra, s egyúttal a gazdaság szerves részeként a kibocsátások csökkentéséhez is hozzá kell járulnia. Alapvető fontosságú kérdés, hogy a vizsgált szektor hogyan tudja csökkenteni a klímaváltozás várható hatásait anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmiszer- és élelmezésbiztonságot. A kutatás feltárja a hazai agrárgazdaságok klímaváltozással kapcsolatos tapasztalatát és tevékenységét, továbbá bemutatja a vállalkozásoknál megjelenő klímaorientált okos mezőgazdasági megoldásokat (Climate-Smart Agriculture, a továbbiakban CSA), ill. eszközöket, lehetőséget teremtve ezzel a klímainnovációs tématerület megismerésére. A kutatás keretében azonosítom a mezőgazdasági vállalatok éghajlati szempontú intézkedéseit, és egy olyan indikátoralapú fenntarthatósági értékelést készítek, amellyel összehasonlíthatóvá válik az alkalmazkodási teljesítmény, és javítható a szektor felkészülése a klímaváltozás várható hatásaira, ezáltal csökkenthetők a kockázatok, továbbá az eredmények újszerűsége okán a vállalati folyamatok alkalmazkodási és fenntarthatósági szempontú monitoringja is elérhetővé válhat. A modell kifejlesztése és alkalmazása a legújabb nemzetközi trendeknek megfelelően történik, így kiemelkedő jelentőségű lehet a magyarországi fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megteremtése érdekében.

 

A kutatóhely rövid bemutatása

Kutatómunkámat a BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszéken végzem, Szalmáné Dr. habil. Csete Mária témavezetésével.

 

A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása

Az éghajlatváltozás a 21. század egyik legkritikusabb gazdasági és társadalmi kihívása, amelynek környezetileg fenntarthatatlan tényét számos nemzetközi és hazai kutatás megerősíti (IPCC, 2014; IPCC 2018; WWF, 2011). A klímaváltozás hatásai leginkább az olyan gazdasági folyamatokban érzékelhetők, amelyek a környezettel szoros kapcsolatban állnak, így a mezőgazdaság területén is jelentősen éreztetik hatásukat. Magyarország a változó klimatikus viszonyok miatt számos kihívással néz szembe (Bartholy et al., 2009; Torma et al., 2011; Kis et al.,2017), így az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a hosszú távú fenntarthatóság egyik kritikus pontjaként is értelmezhető. Az 1. ábra szemlélteti kutatásom értelmezési keretrendszerét, mely alapvetően korunk legfontosabb kihívására fókuszál az agrár- és vidékfejlesztés területén. A fenntarthatóság és a klímaváltozás sok szálon kapcsolódik egymáshoz, ágazati és térségi szempontból is körkörös jelleggel (Szalmáné, 2018).

 

1.      ábra: A klímaorientált mezőgazdaság (Climate-Smart Agriculture, a továbbiakban CSA) értelmezési keretrendszere (Biró, Szalmáné Csete, 2021 – Gazdálkodás)

 

 

 

A klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák megoldásának kulcsa többek között az innovatív megoldások és vállalkozások előtérbe kerülésében, ill. a kapcsolódó javaslatok hatékony megvalósításában rejlik. Kutatásomban többek között arra kerestem a választ, hogy a fenntarthatóság – klímaváltozás – digitalizáció – innováció kölcsönkapcsolatainak vizsgálatát tekintve mi lehet az az értékelési szempont, amely mind a négy folyamat jellemzésére alkalmas lehet az agrárgazdaság és vidékfejlesztés területén. Vizsgálatom során arra a megállapításra jutottam, hogy a klímaorientált mezőgazdaság (CSA) erre egy alkalmas megoldást jelenthet.

 

A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések.

A kutatás betekintés nyújt a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, a továbbiakban CSR) és az alkalmazkodóképesség komplex viszonyrendszerébe. Újszerűsége abban rejlik, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást összekapcsolja a klímavédelmi intézkedésekkel. Másrészről a kutatás célja feltárni a hazai mezőgazdasági vállalkozásoknál megjelenő klímaorientált okos mezőgazdasági (CSA) megoldások, eszközök és a klímaváltozás kapcsolatát, bemutatva a vállalkozásoknál megjelenő okos eszközöket és koncepciókat, lehetőséget teremtve így a figyelemfelkeltésre, a klímainnovációs tématerület jobb megismerésére és a jó gyakorlatok átadására, ezzel is segítve az ágazat fenntarthatósági szempontból pozitív irányú elmozdulását. Kutatásom középpontjában az a hipotézis áll, miszerint a CSA megoldások alkalmazása hatékonyan hozzájárul a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megvalósításához. A kutatás célja továbbá azonosítani és tipizálni az agrárvállalatok alkalmazkodási intézkedéseit, illetve minden jelenlegi és jövőbeli intézkedésre a fenntarthatósági indikátorok mentén egy alkalmazkodási keretrendszer kidolgozása. Az összehasonlító indikátoralapú értékelést alkalmazva a fenntarthatósági szempontú hatásindikátorok mentén értékelhetők és számszerűsíthetők a bevezetett vagy még csak tervezett, illetve általam javasolt alkalmazkodási intézkedések társadalmi-gazdasági-környezeti hatásai.

 

Módszerek

A kutatás alapját a korábbi vizsgálatok eredményeit összefoglaló nemzetközi publikáció (Biró és Szalmáné Csete, 2021) adta, amely feltárta a hazai agrárvállalatok CSR-portfóliójában megjelenő mitigációs és adaptációs tevékenységek mértékét, és ezek megvalósítására irányuló konkrét intézkedéseket. Az empirikus kutatásból származó adatbázisom alapját 137 vállalat weboldalának klímaszempontú strukturált tartalomelemzése és a nyilvánosan elérhető nem pénzügyi (fenntarthatósági) és vállalati CSR-jelentése adta. A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás összefüggései ágazati és térségi szempontból is górcső alá kerültek. A kutatás során az agrárgazdaságok körében egy CSA fókuszú kvalitatív és kvantitatív értékelést végeztem. A kvantitatív vizsgálat részeként az agrárszektor különböző szereplőit kérdeztem a CSA-ról, a CSA-eszközökről és -gyakorlatokról, valamint ezek használatát akadályozó tényezőkről. Két kérdőíves felmérést végeztem: (1) szervezeti szinten a magyar agrárvállalkozások és (2) intézményi szinten a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságai körében. A kutatás további részében az országos mintámat a dunántúli tervezési-statisztikai régióra szűkítettem. Végül a felmérést egy félig strukturált szakértői mélyinterjú tette teljessé, mellyel feltártam a vizsgált régió mezőgazdasági helyzetképét, a klímaváltozás kockázatait, továbbá az alkalmazott CSA-eszközöket, fejlesztendő területeket. A vállalatok klímavédelmi intézkedéseire egy összehasonlító indikátoralapú értékelést végzek. Az indikátorok mentén egy újra gondolt Leopold-mátrix segítségével a vállalati szintű alkalmazkodási teljesítményt hasonlítom össze az egyes agrárvállalatoknál. A mitigációs célkitűzéseknél elsősorban a bázis- és célértékek összevetése, az alkalmazkodási intézkedéseknél pedig inkább az eredmények és hatások a kiemelt fontosságúak.

 

Eddigi eredmények

A választott vállalati körök esetében egyrészt megvizsgáltam a vállalatok CSR portfóliójában megjelenő mitigációs és adaptációs intézkedéseket, valamint, hogy milyen konkrét intézkedéseket, stratégiai elképzeléseket alkalmaznak ezek megvalósítása érdekében, és ezek milyen kapcsolatban állhatnak a vállalat eredményességével. Az eredmények azt mutatták, hogy a vállalatok éghajlat-orientált CSR tevékenysége viszonylag fejletlen, ugyanakkor a vállalatok motiváltak, hogy a kibocsátások csökkentése mellett adaptációs stratégiák alkalmazásával a klímaváltozás várható hatásaira is felkészüljenek, így láthatóan van benne rejlő potenciál, és a CSR egy alkalmazható eszköze a vállalatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességének az elősegítésére. A vizsgált vállalatok esetében az adaptációs technikákat a Dolan tipológia (Dolan és társai, 2001) alapján csoportosítottam. A hazai agrárvállalatoknál a tartalomelemzések változatos képet és az adaptációs lehetőségek iránti alacsony érdeklődést mutatták. Alacsony a pénzügyi és technológiaorientált alkalmazkodási eszközök és tevékenységek száma (Biró és Szalmáné Csete, 2021). Az éghajlatorientált CSR-tevékenységek azonban az agrárszektorban is kulcsszerepet játszanak a gyakorlati megvalósítás és a fenntartható mezőgazdaság felé vezető lépések előmozdítása érdekében Magyarországon. A kutatás további részében az agrárvállalatok körében készített kérdőíves felmérés segítségével összeállítottam a vállalkozások agrárinnovációs portfólióját, mely a fenntarthatóság három dimenziója alapján rendszerezi az agrárszempontú innovációs megoldásokat.

 

1. táblázat: A hazai agrárvállalkozások fenntarthatósági szempontú CSA portfóliója

 

 

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a klímaorientált megközelítést beépítve a vállalkozások tervezési stratégiáiba, fenntartható módon növelhető a gazdaságok termelékenysége és digitális átállása, miközben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége. A fenntartható agrárium megteremtése érdekében a CSA-eszközök fejlesztésében kiemelkedő potenciál rejlik, hiszen nemcsak az EU-s klímapolitikai célokat, hanem a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket is támogathatja, összhangban a zöld gazdaságfejlesztési célok és a digitális átmenet megvalósításával. A dunántúli térségben 12 CSA-eszközt sikerült azonosítani, melyek leginkább a fenntarthatóság környezeti dimenzióját erősítik, hiányterületnek a fenntarthatóság gazdasági pillére tekinthető. Kutatásom megerősítette, hogy a térség gazdálkodói fogékonyak ugyan az agrárinnovációra, de csak részben használják ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket, különösen a klímainnovációs megoldások esetében, hiszen nem rendelkeznek kellő tapasztalattal és gyakorlati tudással az innovációs eszköz megvalósításában és működtetésében. A hazai agrárium számára az agrárdigitalizáció elterjedése, a technológiatranszfer kiváló lehetőség a mezőgazdasági termelés növeléséhez, piaci pozíciójának megőrzéséhez és javításához, továbbá digitális érettségi szintjének a növeléséhez, amely a klímainnovációs és fenntarthatósági szempontok integrálását is támogatja.

 

Várható impakt, további kutatás

Kutatásomban a klímainnovációs törekvések ágazati vizsgálatának keretében a CSA hazai helyzetének a feltérképezésére és integrált értékelésére tettem kísérletet, mely a nemzetközi és hazai szakirodalmi elemzések alapján is újszerű vizsgálat. A kialakított portfólió egy általánosan alkalmazható modell egy mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás CSA-tevékenységének az értékelésére, amely hozzájárulhat a jó gyakorlatok átadásához és a gazdálkodók agrárinnovációs tevékenységének előmozdításához, ezzel is támogatva a közös szakpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az indikátoralapú értékelőrendszer hozzájárul a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás javításához, a kockázatok minimalizáláshoz, továbbá lehetővé teszi a vállalati folyamatok alkalmazkodási monitoringját, csökkentve ezzel az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét is. A kidolgozott módszer várhatóan más ágazatok esetében is adaptálható lesz. Eredményeimet integrálni szeretném a Környezetgazdaságtan Tanszék Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak kötelező magyar és angol nyelvű kurzusaiba, továbbá hasznosítani szeretném a kurzusok tananyagfejlesztése során. A kutatás jövőbeni iránya az alkalmazott módszertan kiterjesztése és általánosítása további szektorokra (pl. a közlekedési ágazatra), és hatékonyságvizsgálat alkalmazása a vállalati klímainnovációs tevékenység értékelésére.

 

Saját publikációk, hivatkozások, linkgyűjtemény

 

Kapcsolódó saját publikációk listája:

 

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10060751

 

összes tudományos közlemény: 22; független hivatkozások száma: 87; Hirsch-index: 2;

 

Biró, Kinga; Szalmáné Csete Mária (2021): A klímainnovációs törekvések vizsgálata a dunántúli tervezési-statisztikai régiókban. In: GAZDÁLKODÁS 65. pp. 375-396, 22 p. (2021)

 

Biró, K., Szalmáné Csete, M. (2021): Corporate social responsibility in agribusiness: climate-related empirical findings from Hungary. Environ Dev Sustain 23, 5674–5694 (2021). https://doi.org/10.1007/s10668-020-00838-3

 

Szalmáné Csete, Mária; Biró, Kinga (2020): Vállalati megfelelőség a klímaváltozás korában, In: Duleba, Szabolcs (szerk.) Logisztikai Évkönyv 2021. Budapest, Magyarország: Magyar Logisztikai Egyesület (2020) p. 39

DOI ISSN: 1218-3849

 

Biró, Kinga (2020): A vállalatok klímavédelmi törekvései a regionális versenyképesség tükrében, In: Kutasi, Gábor; Czeczeli, Vivien; Marton, Ádám (szerk.) Economic Challenges in 2020s: RICE PhD Seminar: Proceeding of Abstracts, Budapest, Magyarország: Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2020) p. 15

 

Biró, Kinga; Szalmáné Csete, Mária (2019): Evaluation of Climate Change Related CSR Activities in the Hungarian Agribusiness. In: Borg, Ruben Paul; Spiteri Staines, Cyril (szerk.) SBE 19 Malta Sustainability & Resilience, La Valletta, Málta: SBE Malta - Sustainable Built Environment Malta, (2019) p. 148

 

Kinga, Biró (2019): Corporate strategies for climate protection.In: Bálint, Horváth; András, Borbély; Eszter, Fodor-Borsos; Péter, Földi; Amelita, Kata Gódor; Zsombor, Kápolnai (szerk.) V. Winter Conference Of Economics PhD Students And Researchers: Book of Abstracts. Gödöllő, Magyarország: Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) (2019) 138 p. p. 27, 1 p.