|
BMe Kutatói pályázat |
|
Kutatásom során különböző kéntartalmú vegyületek arany nanorudakon történő adszorpcióját vizsgáltam tömbfázisbeli kísérletek segítségével valamint az egyedi részecskék szintjén végzett méréstechnikák alkalmazásával. A felületi határréteg szerkezetének megismerése valamint hangolása létfontosságú az esetleges alkalmazási lehetőségek szempontjából. Munkám során a felületmódosítás során megváltoztatott felületkémiájú részecskéket bírtam önszerveződésre. Az így létrejött szerkezetek további különleges optikai tulajdonságokkal rendelkeznek az egyedi részecskékhez képest.
Kutatásomat a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében (EK MFA) végeztem Dr. Deák András témavezetésével. Kutatócsoportunk, a Kémiai Nanoszerkezetek Laboratórium elsősorban arany nanorészecskék előállításával, önszerveződési lehetőségeivel és optikai tulajdonságaik vizsgálatával foglalkozik. Az itt épített egyrészecskés spektroszkópiai berendezésünk egyedülálló az ország területén.
Az arany nanorészecskék különleges optikai tulajdonságai hátterében az úgynevezett lokalizált felületi plazmonrezonancia jelensége áll. Elektromágneses sugárzással gerjesztve a nemesfém nanorészecskéket az anyagban található szabad elektronok szintén oszcilláló mozgásba kezdenek. Bizonyos frekvencián a folyamat rezonánssá válik, ez a lokalizált felületi plazmonrezonancia. Ezen a frekvencián egy csúcs található a gömb alakú részecskék optikai spektrumában. A rezonanciafrekvencia értékét elsősorban a részecskék alakja (rúd esetén két csúcs jelenik meg), kisebb mértékben a beágyazó közeg valamint az adszorpciós határréteg összetétele befolyásolja. [1] Továbbá, ha két részecske kellően közel kerül egymáshoz, optikai közelterük kölcsönhatásának eredményeként másféle optikai válasz jön létre (ld. felületerősített Raman-spektroszkópia), a rezonanciafrekvencia eltolódik és kiszélesedik, akár új rezgési módus is létrejöhet. [2]
Az optikai válasz sokfélesége bővülhet abban az esetben, amikor különböző alakú részecskéket bírunk önszerveződésre. Az önszerveződés mögött meghúzódó kölcsönhatások ismeretében pontosabban tervezhető a kialakuló szerkezet. A kölcsönhatások befolyásolásának egyik lehetséges módja a részecskék felületmódosítása, amellyel a részecskék permanens vagy pH-függő töltéssel ruházhatók fel, makromolekulák megfelelő alkalmazásával pedig megelőzhető az aggregáció. Arany nanorészecskék esetén jellemzően tioltartalmú molekulákat alkalmaznak erre a célra a kén és az arany között fellépő erős kölcsönhatás miatt. [3] Bizonyos körülmények (ionerősség, hőmérséklet, pH, stb.) megváltoztatása esetén egyes stabilizáló ligandumok destabilzálhatnak, így tervezhetővé válik az önszerveződési folyamat és a kialakuló részecskeszerkezet. [4]
Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam különböző töltéssel rendelkező tiolfunkcionalizált molekulák (ciszteamin, 3-merkaptopropánsav) adszorpcióját a hexadecil-trimetil-ammónium-bromid (CTAB) segítségével stabilizált arany nanorudakon. A folyamat mélyebb megértése érdekében az egyedi részecskék szintjén is végeztem kísérleteket.
Továbbá, olyan heterogén felületkémiával rendelkező nanorudakat szeretnék létrehozni, amelyek végeit egy pozitív töltésű kismolekula, a ciszteamin borítja, míg palástján egy semleges makromolekula, a merkaptofunkcionalizált polietilén-glikol (m-PEG-SH) található.
Ezenfelül, a részecskék megfelelő felületmódosításának segítségével hoznék létre arany nanorúd-nanogömb-heterodimereket, és optikai úton határoznám meg a folyamat során létrejött részecskeelrendezéseket, illetve azok esetleges átalakulásait.
Kétlépcsős vizes közegű szintézis segítségével állítottam elő CTAB segítségével stabilizált arany nanorudakat [5]. A szintézis és a felületmódosítás sikerességét UV-látható spektroszkópiai és elektroforetikus mobilitási mérések segítségével követtem nyomon. A részecskék szűk méreteloszlását pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével is ellenőriztem. Egy arany nanorúd optikai spektrumán jellemzően két csúcs figyelhető meg, hiszen egy keresztirányú (transzverzális) és egy hosszirányú rezgés jön létre a gerjesztés során. A longitudinális csúcs eltolódása a felületmódosítás után az adszorpciós határréteg összetételének megváltozását jelzi. A ligandumcsere nyomon követésére elektroforetikus mobilitási méréseket is végeztem, ami a rúd egészének töltöttségét veszi figyelembe. A két módszer együttes alkalmazásával igazolható a heterogén felületi tulajdonságokkal rendelkező rudak létrejötte. [6]
A felületmódosítás során létrejött határréteg mélyebb megismerése érdekében egyrészecskés mikro-spektroszkópiát alkalmaztam pásztázó mérési módszerekkel (SEM, atomi erő mikroszkópia) kiegészítve. Az egyrészecskés mikro-spektroszkópia során szilárd hordozóhoz rögzített egyedi nanorészecskék, illetve asszociátumaik színképe vehető fel (1. ábra). A berendezés egy sötét látóterű mikroszkópból és egy aberrációkorrigált képalkotó spektrométerből áll. A mikroszkóp folyadék közegű, in situ kísérletek esetén alsó megvilágításban is alkalmazható. Ilyenkor egy úgynevezett folyadékcellát kell összeállítani, ami két üveglemezből és egy távtartóból áll. A részecskék optikai gerjesztése után a sötét látóterű képet egy lencserendszer a spektrométer belépő résére vetíti. A minta megfelelő pozícionálásával a számunkra érdekes részecskéről érkező szórt fény jut be a spektrométerbe, amit egy optikai rács bont fel hullámhossz szerint és egy CCD-kamera detektál. Az egyedi részecskék színképére egy Lorentz-típusú függvény illeszthető, amivel a rezonanciacsúcs pozíciója és félértékszélessége megállapítható. Míg előbbi megváltozása a rúdvégi adszorpcióról szolgáltat optikai információt, addig a félértékszélesség növekedése a teljes rúdfelületen történő bekötődésről ad felvilágosítást az elektroforetikus mobilitással analóg módon. A spektrométer belépő rése elé egy polarizátor is beszerelhető, ami lehetővé teszi a szórt fény különböző komponensekre bontását rezgési irányuktól függően.
1. ábra: A laboratóriumban használt egyrészecskés spektroszkópiai berendezés
Tiol-molekulák adszorpciójának vizsgálata arany nanorudakon [S1, S2]
A CTAB segítségével stabilizált nanorudak felületét különböző koncentrációjú tiol-molekulák (ciszteamin, MPA) hozzáadásával módosítottam. A folyamatot optikai spektroszkópia és elektroforetikusmobilitás-mérések segítségével követtem nyomon.
2. ábra: A longitudinális csúcspozíció (a) és az elektroforetikus mobilitás (b) változása az alkalmazott ligandkoncentráció függvényében a tömbfázisbeli kísérletek folyamán
Az 2. ábrán látható, hogy a molekula töltöttségétől függően a longitudinális csúcs eltolódása más irányban történik. Ez minden bizonnyal a felületen megtalálható pozitív töltésű CTAB-réteg jelenlétével hozható összefüggésbe, bár a nagyobb hullámhosszak felé való eltolódás aggregációra is utalhat. Az aggregáció lehetőségének kizárására egyrészecskés optikai kísérleteket végeztem. Az egyedi részecskéken végzett kísérletek átlagát a 3. ábra mutatja be.
3. ábra: A rezonanciacsúcs pozíciójának (a) és félértékszélességének (b) változása a ligandumkoncentráció függvényében egyrészecskés kísérletek esetén
A kísérletek hasonló tendenciát mutatnak, mint a tömbfázisbeli mérések. A feltételezett mechanizmus szerint a ciszteamin az erős kén–arany kölcsönhatás következtében gyorsan leszorítja a CTAB-molekulákat a felületről. A 3-merkaptopropánsav esetén egy öngátló folyamattal találkozunk, hiszen a felületre bekötött ligandum az elektromos vonzás segítségével további CTAB-molekulákat gyűjt saját maga környezetébe. Egy bizonyos MPA-koncentráció felett megindul a CTAB-molekulák végleges eltávolítása, amit a félértékszélesség-maximumon áthaladó görbéje jelez (3.a ábra). Növekvő CTAB- koncentráció mellett a vöröseltolódás mértékének a növekedése tapasztalható, ami megerősíti a felvázolt mechanizmust (4.a ábra). A félértékszélesség telítésbe hajlása szintén ezt támasztja alá.
4. ábra: A rezonanciacsúcs pozíciójának (a) és félértékszélességének (b) változása a ligandumkoncentráció függvényében különböző CTAB-koncentráció mellett egyrészecskés kísérletek esetén
Felületi heterogenitással rendelkező rudak előállításához olyan koncentrációban alkalmaztam ciszteamint, ahol nem látható további kékeltolódás a longitudinális csúcs pozíciójában (ld. 2. ábra: ~0,1 mM). Referenciaként egy m-PEG-SH-val borított és egy 11-merkaptoundecil-N,N,N-trimetil-ammóniumbromiddal (MTAB) borított nanorudat vizsgáltam. Utóbbira azért volt szükség, mert a ciszteamin nem képes stabilizálni a nanorudat, az MTAB viszont igen. Továbbá SEM-képeket készítettem annak érdekében, hogy hasonló méretű rudakat hasonlíthassak össze. AFM-méréseket is végeztem ugyanezeken a rudakon a határréteg szerkezetének feltérképezése érdekében.
5. ábra: A referenciaminták és a heterogenitással rendelkező rúd, AFM (a,d,g), SEM (c,f,i) képe, valamint egyrészecskés szórási spektruma (b,e,h)
A polimer segítségével stabilizált rúd felületén egy néhány nanométeres kéreg, míg az MTAB-val borított esetén egy jóval kisebb réteg látható. Az 5. ábrán látszik, hogy valóban heterogén összetételű határréteg alakítható ki egy bizonyos ciszteamin-koncentrációnál.
Arany nanorúd-nanogömb-heterodimerek optikai válaszának tanulmányozása [S3]
Mikro-spektroszkópiás méréseket végeztem rúd-gömb-heterodimereken, majd ugyanezeknek az asszociátumoknak a térbeli elrendeződését vizsgáltam pásztázó elektronmikroszkópban. Mivel nem találtam számottevő különbséget a két főbb szerkezet optikai válasza között, polarizáció felbontott detektálást végeztem (6. ábra)
6. ábra: A két főbb gömb–rúd-elrendeződés szórási spektruma (a,c), illetve polarizáció felbontott színképe (b,d)
Jól látható, hogy a jelzett hullámhossznál a polarizációfüggő viselkedés merőben más a két főbb szerkezet esetén. Számításokkal igazoltam, hogy ezen a hullámhosszon a rúd traszverzális módusa és a gömb dipólmódusa között jön létre csatolás. A két eltérő szerkezet esetén az analizátor szögállása függvényében tapasztalt spektrális különbségek ezen csatolt dipólmódus eltérő térbeli orientációjából erednek. További kísérleteket végeztem, hogy megvizsgáljam van-e átalakulás a két szerkezet között. Némely esetben előfordult, hogy a rúd tetejére bekötött arany nanogömb lefordult a száradás során az immerziós kapilláris erőknek köszönhetően.
Az asszociátumok optikai tulajdonságai pontosabban tervezhetők a részecske–részecske-távolság befolyásolásával. Rövidtávú célunk a részecske–részecske-távolság meghatározása gömb-gömb-dimer rendszerek esetén a kísérleti paraméterek (ionerősség, pH, a felületmódosító molekula mérete, hőmérséklet) függvényében. A távolságot az egyedi asszociátumok színképéből nyernénk ki az úgynevezett plazmonvonalzó elve alapján. [7]
Kapcsolódó saját publikációk listája.
[S1] Szekrényes, D.P.; Kovács, D.; Zolnai, Zs.; Deák, A. Chemical Interface Damping as an Indicator for CTAB Replacement by Short-Chain Thiols on Gold Nanorods. The Journal of Physical Chemistry C 2020 (IF = 4,189)
[S2] Szekrényes, D. P.; Pothorszky, S.; Zámbó, D.; Osváth, Z.; Deák, A. Investigation of Patchiness on Tip-Selectively Surface-Modified Gold Nanorods. The Journal of Physical Chemistry C 2018, 122 (3), 1706–1710. (IF = 4,189)
[S3] Szekrényes, D. P.; Pothorszky, S.; Zámbó, D.; Deák, A. Detecting Spatial Rearrangement of Individual Gold Nanoparticle Heterodimers. Phys. Chem. Chem. Phys. 2019, 21 (19), 10146–10151. (IF = 3,430)
Pothorszky, S.; Zámbó, D.; Szekrényes, D.; Hajnal, Z.; Deák, A. Detecting Patchy Nanoparticle Assembly at the Single-Particle Level. Nanoscale 2017, 9 (29), 10344–10349. (IF = 6,895)
Zolnai, Z.; Zámbó, D.; Osváth, Z.; Nagy, N.; Fried, M.; Németh, A.; Pothorszky, S.; Szekrényes, D. P.; Deák, A. Gold Nanorod Plasmon Resonance Damping Effects on a Nanopatterned Substrate. J. Phys. Chem. C 2018, 122 (43), 24941–24948. (IF = 4,198)
Albert, E.; Tegze, B.; Hajnal, Z.; Zámbó, D.; Szekrényes, D. P.; Deák, A.; Hórvölgyi, Z.; Nagy, N. Robust Contact Angle Determination for Needle-in-Drop Type Measurements. ACS Omega 2019, 4 (19), 18465–18471. (IF = 2,58)
Zámbó, D.; Szekrényes, D. P.; Pothorszky, S.; Nagy, N.; Deák, A. SERS Activity of Reporter-Particle-Loaded Single Plasmonic Nanovoids. J. Phys. Chem. C 2018, 122 (41), 23683–23690. (IF = 4,189)
Linkgyűjtemény.
Központi Fizikai Kutatóintézet: https://www.kfki.hu/
Energiatudományi Kutatóközpont: https://www.energia.mta.hu
Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet: https://www.mfa.kfki.hu/
Kémiai Nanoszerkezetek Laboratórium: https://www.energia.mta.hu/~deak/
Lokalizált felületi plazmonrezonancia: https://en.wikipedia.org/wiki/Localized_surface_plasmon
Rezonancia:
https://en.wikipedia.org/wiki/Resonance
Felületerősített Raman-spektroszkópia:
https://en.wikipedia.org/wiki/Surface-enhanced_Raman_spectroscopy
ciszteamin: https://en.wikipedia.org/wiki/Cysteamine
3-merkaptopropánsav:
https://en.wikipedia.org/wiki/3-Mercaptopropionic_acid
Hexadecil-trimetil-ammóniumbromid:
https://en.wikipedia.org/wiki/Cetrimonium_bromide
UV-látható
spektroszkópia:
https://en.wikipedia.org/wiki/Ultraviolet-visible_spectroscopy
Elektroforetikus mobilitás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Electrophoresis
Pásztázó elektronmikroszkópia: https://en.wikipedia.org/wiki/Scanning_electron_microscope
Egyrészecskés
mikro-spektroszkópia:
https://www.nature.com/articles/s41586-020-2048-8
Atomerő-mikroszkópia:
https://en.wikipedia.org/wiki/Atomic_force_microscopy
Sötét látóterű mikroszkóp:
https://www.olympus-lifescience.com/en/microscope-resource/primer/techniques/darkfield/
Invertált optikai mikroszkóp:
https://en.wikipedia.org/wiki/Inverted_microscope
11-merkaptoundecil-N,N,N-trimetil-ammóniumbromid: https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/71310936
Hivatkozások listája.
[1] Petryayeva, E.; Krull, U. J. Localized Surface Plasmon Resonance: Nanostructures, Bioassays and Biosensing—A Review. Analytica Chimica Acta 2011, 706 (1), 8–24.
[2] Taylor, R. W.; Esteban, R.; Mahajan, S.; Coulston, R.; Scherman, O. A.; Aizpurua, J.; Baumberg, J. J. Simple Composite Dipole Model for the Optical Modes of Strongly-Coupled Plasmonic Nanoparticle Aggregates. J. Phys. Chem. C 2012, 116 (47), 25044–25051.
[3] Häkkinen, H. The Gold–Sulfur Interface at the Nanoscale. Nature Chemistry 2012, 4 (6), 443–455.
[4] Zámbó, D.; Pothorszky, Sz.; Brougham, D. F.; Deák, A. Aggregation Kinetics and Cluster Structure of Amino-PEG Covered Gold Nanoparticles. RSC Adv. 2016, 6 (32), 27151–27157.
[5] Ye, X.; Zheng, C.; Chen, J.; Gao, Y.; Murray, C. B. Using Binary Surfactant Mixtures To Simultaneously Improve the Dimensional Tunability and Monodispersity in the Seeded Growth of Gold Nanorods. Nano Letters 2013, 13 (2), 765–771.
[6] Pothorszky, Sz.; Zámbó, D.; Deák, T.; Deák, A. Assembling Patchy Nanorods with Spheres: Limitations Imposed by Colloidal Interactions. Nanoscale 2016, 8 (6), 3523–3529.
[7] Zhang, W.; Li, Q.; Qiu, M. A Plasmon Ruler Based on Nanoscale Photothermal Effect. Opt. Express 2013, 21 (1), 172.