|
BMe Kutatói pályázat |
|
A kutatási projektben a felnőtt kötődés, illetve a különböző kötődési stílusok arcészlelési mechanizmusokkal való összefüggéseit vizsgáljuk, melyen keresztül a kötődési stílusok mögött húzódó, eltérő kognitív folyamatok pontosabb megismerésére nyílhat lehetőség. Kérdőíveket alkalmazunk, viselkedéses teszteket végzünk, valamint szemmozgás-, és EEG-regisztráció segítségével vizsgáljuk neurotipikus felnőtt populációban a különböző kötődési stílusú egyének közötti arcészlelési különbségeket, illetve intranazális oxytocinadminisztrációt követően mérjük fel az esetlegesen bekövetkező viselkedéses változásokat.
A kutatás a BME Kognitív Tudományi Tanszékén zajlik, projektjeinkről az arclabor.com ismeretterjesztő és kutatási célú webhelyen is tájékozódhatnak az érdeklődők. A kísérletek során kérdőíves, viselkedéses, pszichofiziológiai és elektrofiziológiai (elektroenkefalográfia - EEG) módszereket, valamint szemmozgáskövetést alkalmazunk a neurotipikus populáció vizsgálatára. Vizsgálatainkkal a kötődés és az arcészlelés összefüggéseit szeretnénk feltárni.
Az alanyok toborzása rendszerint egy online kérdőíven keresztül történik, melynek végén a kitöltők megadhatják elérhetőségeiket, amennyiben a későbbiekben részt kívánnak venni az általunk folytatott kísérleteken.
A kísérletek során első körben az alanyok kötődési stílusát mérjük fel, az ECR (Experiences in Close Relationships – Közeli Kapcsolatok Élményei; Brennan et al., 1998) kérdőívvel (a hivatkozásra kattintva, a kitöltést követően rövid értékelést és magyarázatot is kapnak az elért pontszámról). Az ECR-kérdőíven elért pontszám alapján az alanyok a kötődési szorongás és kötődési elkerülés dimenziói mentén csoportokra oszthatók, mely felosztás a kísérlet eredményeinek a kötődés kontextusában való értelmezéséhez szükséges. A szakirodalomban jellemzően kétféle felosztást alkalmaznak: egyfelől beoszthatjuk az alanyokat a szorongási és elkerülési dimenziók mentén biztonságos, szorongó és elkerülő kategóriákba, vagy egy másik megközelítés szerint negyedik csoportként elkülöníthetjük azokat a személyeket is, akik a szorongási és elkerülési skálán is magas pontszámot érnek el: őket „szervezetlen–zavart” kötődési stílusúként jellemezhetjük. Korábbi vizsgálatainkban ez utóbbi, 4 kategóriás felosztást alkalmaztuk, hogy még pontosabban elkülöníthetők legyenek a különböző kötődési stílusokra jellemző mintázatok.
A kötődési stílus megállapításán felül felmérjük továbbá az alanyok helyzetből adódó (állapot/state) és személyiségből fakadó (vonás/trait) szorongás (State-Trait Anxiety Inventory, STAI-S- és STAI-T-kérdőív; Spielberger et al., 1983) és depresszió (Beck Depression Inventory, BDI-kérdőív; Beck & Beck, 1972) mértékét is, melyek befolyásoló tényezők (kofaktorok) lehetnek a kísérletek eredményeinek értelmezése során.
A szemmozgás regisztrálásához az SMI RED500 (SensoMotoric Instruments GmbH) eszközt és a hozzá tartozó iViewX programot használjuk, a fixációanalízishez pedig a BeGaze 2.1.152 programot és a MATLAB 2014a (Mathworks, Natick, MA, USA) programokat használjuk. Az ingerek prezentációját a MATLAB 2008a program biztosítja (Mathworks, Natick, MA, USA), a Psychtoolbox 3.0.9 (Brainard, 1997; Pelli, 1997) és saját készítésű szkriptek segítségével.
Az általunk kidolgozott szemmozgás-követéses kísérleti paradigma (lásd: Eddigi eredmények szakasz) EEG-méréssel, illetve oxytocinkezeléssel történő kombinálásának megtervezése még folyamatban van, ezt doktori képzésem első 2 éve során szeretném megvalósítani.
Eredményeink statisztikai elemzését az IBM SPSS Statistics 20.0.0 (IBM Co.) programcsomag segítségével végezzük.
ábra: A kísérletek során használt arcingerek (példa). A képen a két végpont (20% szomorú, 20% boldog) és a köztük található átmenetek láthatók, középen a semleges elemmel. Az arcingerek a Radboud Faces Database-ből származtak (Langner et al., 2010).
Kapcsolódó konferencia-előadások:
Suri, K., Németh, K. (2020) A kötődési stílusok és az érzelmi arc–emlékezet kapcsolatának vizsgálata neurotipikus felnőtt mintán. (Magyar Pszichiátriai Társaság XXIII. Jubileumi Vándorgyűlése, Budapest, 2020. 01. 22–25.) - előadás
Linkgyűjtemény:
BME Kognitív Tudományi Tanszék
EEG (Elektroenkefalográfia)
ECR (Experiences in Close Relationships – Közeli Kapcsolatok Élménye kérdőív)
STAI-S és STAI-T (State-Trait Anxiety Inventory kérdőív)
BDI (Beck Depression Inventory kérdőív)
Hivatkozások listája:
● Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., & Wall, S. (1978). Patterns of attachment: Assessed in the Strange Situation and at home. Hillsdale, NJ: Erlbaum.
● Beck, A. T., & Beck, R. W. (1972). Screening Depressed Patients in Family Practice. Postgraduate Medicine, 52(6), 81–85. doi:10.1080/00325481.1972.11713319
● Bodford, J. E., Kwan, V. S. Y., & Sobota, D. S. (2017). Fatal Attractions: Attachment to Smartphones Predicts Anthropomorphic Beliefs and Dangerous Behaviors. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 20(5), 320–326. doi:10.1089/cyber.2016.0500
● Bowlby, J. (1969). Attachment and loss. New York: Basic Books. (2. kiadás, 1982)
● Brennan, K. A., Clark, C. L., & Shaver, P. R. (1998). Self-report measurement of adult romantic attachment: An integrative overview. In J. A. Simpson & W. S. Rholes (Eds.), Attachment theory and close relationships (46–76. oldal). New York: Guilford Press.
● Buchheim, A., Heinrichs, M., George, C., Pokorny, D., Koops, E., Henningsen, P., O’Connor, M-F., Gündel, H. (2009). Oxytocin enhances the experience of attachment security. Psychoneuroendocrinology, 34(9), 1417–1422. doi: 10.1016/j.psyneuen.2009.04.002
● Guastella, A. J., Mitchell, P. B., & Dadds, M. R. (2008). Oxytocin Increases Gaze to the Eye Region of Human Faces. Biological Psychiatry, 63(1), 3–5. doi: 10.1016/j.biopsych.2007.06.26
● Langner, O., Dotsch, R., Bijlstra, G., Wigboldus, D. H. J., Hawk, S. T., & van Knippenberg, A. (2010). Presentation and validation of the Radboud Faces Database. Cogn Emot, 24(8), 1377-1388. doi:10.1080/02699930903485076
● Main, M., & Solomon, J. (1990). Procedures for identifying infants as disorganized/disoriented during the Ainsworth Strange Situation. In M. T. Greenberg, D. Cicchetti, & M. Cummings (Eds.), Attachment in the preschool years: Theory, research, and intervention (121–160. oldal). Chicago: University of Chicago Press.
● Meyer, B., Pilkonis, P. A., & Beevers, C. G. (2004). What’s in a (Neutral) Face? Personality Disorders, Attachment Styles, and the Appraisal of Ambiguous Social Cues. Journal of Personality Disorders, 18(4), 320–336. doi:10.1521/pedi.2004.18.4.320
● Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2007). Attachment in adulthood: structure, dynamics, and change. New York: Guilford Press.
● Schurgin, M. W., Nelson, J., Iida, S., Ohira, H., Chiao, J. Y., & Franconeri, S. L. (2014). Eye movements during emotion recognition in faces. Journal of Vision, 14(13), 1–16. doi:10.1167/14.13.14
● Spielberger, C. D., Gorsuch, R. L., Lushene, R., Vagg, P. R., & Jacobs, G. A. (1983). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.
● Tang, Q., Chen, X., Hu, J., & Liu, Y. (2017). Priming the Secure Attachment Schema Affects the Emotional Face Processing Bias in Attachment Anxiety: An fMRI Research. Frontiers in Psychology, 8. doi: 10.3389/fpsyg.2017.00624
● Tops, M., Koole, S. L., IJzerman, H., Buisman-Pijlman, F. T. A. (2014). Why social attachment and oxytocin protect against addiction and stress: Insights from the dynamics between ventral and dorsal corticostriatal systems. Pharmacology, Biochemistry and Behavior (119), 39-48. doi: 10.1016/j.pbb.2013.07.015
● Zheng, M., Zhang, Y., Zheng, Y. (2015). The effects of attachment avoidance and the defensive regulation of emotional faces: Brain potentials examining the role of preemptive and postemptive strategies. Attachment & Human Development 17(1), 96–110. doi: 10.1080/14616734.2014.995191