|
BMe Kutatói pályázat |
|
A szkizofrénia és a normál lelki működés nem különül el élesen: bár különböző mértékben, de szinte mindenki mutathatja a szkizofrénia tüneteire emlékeztető személyiségjegyeket, a szkizotípiás vonásokat. A Parkinson-kór dopaminerg terápiája fokozhatja a szkizotípiás vonásokat, illetve néha segíti a kreativitás kibontakozását. Vizsgálataink által szeretnénk jobban megérteni, hogy milyen neurokognitív mechanizmusok vezetnek ezekhez a mellékhatásokhoz.
A kutatás kereteit a BME Kognitív Tudományi Tanszékéhez és a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetéhez kötődő Klinikai Idegtudomány Kutatócsoport biztosítja, együttműködésben a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájával. A csoport kutatási érdeklődése érinti a neuropszichiátriai kórképek kognitív mechanizmusait és idegrendszeri hátterét, valamint a kognitív zavarok és a molekuláris biológiai mechanizmusok közötti kapcsolatot.
Noha a szkizotípiás vonások az élmények, a gének, a megismerés és az idegrendszer szintjén is átfedésben vannak a szkizofréniával [1], érdekes módon a kreatív gondolkodási képességekkel és a valós kreatív teljesítménnyel is összefüggenek [2]. Az átfedés a dopaminerg rendszerek területén is jelentkezik: szokatlan működésük nem csupán a szkizofrénia patofiziológiai értelmezésében élvez évtizedek óta kitüntetett figyelmet [3], de újabban a szkizotípiás vonások [4] és a kreativitás [5] esetében is előtérbe került.
A dopamin kiemelt szereppel bír a jelentőségtulajdonításban. Az agytörzsi dopamin neuronok aktivitása fokozódik, amikor valami fontos történik. Ilyen például az, ha jutalmat kapunk, vagy újdonsággal, esetleg fizikailag intenzív ingerrel találkozunk. Ekkor a dopaminerg jeladás energizálja a viselkedést, és egyúttal fokozza a tanulás hatékonyságát [6].
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív, azaz az idegrendszer károsodásával járó betegség, melynek lefutása több szakaszra osztható [7]. A motoros tünetek (pl. tremor, megváltozott testtartás) akkor jelentkeznek, amikor a neurodegeneratív folyamatok érintik a mozgásvezérlésben kritikus dopaminerg régiókat, melyet nigrostriatális pályarendszernek neveznek. Különös módon a jelentőségtulajdonításban és az érzelmi-motivációs folyamatokban szerepet játszó mezolimbikus dopaminerg pályarendszer kezdetben nem károsodik (1. ábra). Így a motoros tüneteket kezelni hivatott dopaminerg terápia a nigrostriatális pályarendszerekben a dopamin aktivitást optimalizálja, azonban a mezolimbikus dopaminerg rendszert túlaktiválhatja [8]. Kezelés előtti jellemzőktől és a betegség előrehaladásától függően mellékhatásként jelentkezhetnek hallucinációk és téveszmék [9] vagy fokozódhat a kreativitás [10].
1. ábra. Parkinson-kóros személyeknél (PD, Controls: egészséges kontrollszemélyek) a nigrostriatális pályarendszerhez tartozó dorzális striátumban a jutalompredikciós hiba csökkenését mutatta ki a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI), míg a mezolimbikus pályarendszerhez kötődő ventrális striátumban ép aktivitásmintázatot figyeltek meg. Ábra forrása: [11]
A dopaminerg rendszerek elváltozott működése, a szkizotípia és kreativitás közötti összefüggés gondolata nem új, azonban a közvetítő mechanizmusokról keveset tudunk. Például nem ismert, hogy kezelés előtti jellemzők alapján előrejelezhető-e a Parkinson-kór dopaminerg terápiájának „kreatív mellékhatása”. A jelenséghez kapcsolódó alacsonyabb szintű kognitív folyamatok is feltárásra várnak még. Hiányos továbbá a tudásunk arról is, hogy a távoli asszociációkat hasznosító problémamegoldás, mely a kreativitás lényegi mozzanata, miként viszonyul a szkizotípiás vonásokhoz.
Első vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy egy divergens gondolkodás-teszten (melyet a kreatív potenciál mutatójaként értelmezhetünk) mért teljesítmény hogyan változik dopaminerg terápia alatt Parkinson-kóros személyeknél. A kezelés előtti jellemzőkből kíséreltük meg a változás előrejelzését.
Második vizsgálatunkban dopaminerg terápiával kezelt Parkinson-kóros személyeknél teszteltük a váratlan események feldolgozását és az általuk elért viselkedésmódosítást. Ugyanis a váratlan eseményekhez való gyors alkalmazkodás nem csupán a kreatív személyekre jellemző, de egyúttal szkizofréniában és szkizotípiában megfigyelhető. Parkinson-kórban az eltéréseket a dopamin dózissal, illetve betegségspecifikus tényezőkkel vetettük össze.
Harmadik, még zajló vizsgálatunkban a távoli asszociációkon alapuló problémamegoldó képességet vetjük össze egészséges fiatal felnőttek szkizotípiás vonásaival. Bár a távoli asszociációkon alapuló problémamegoldás már régóta kötődik a kreativitás kérdésköréhez, a szkizotípiás vonásokkal való kapcsolata jelenleg tisztázatlan.
A szkizotípiás vonásokat az Oxford-Liverpool Inventory of Feelings and Experiences (O-LIFE) [12] kérdőívvel vizsgáltuk. A kérdőív alskálái a szkizotípia négy dimenzióját mérik:
pozitív: hallucináció- és téveszmeszerű tapasztalatok
negatív: intimitás kerülése és csökkent örömkészség
dezorganizált: fellazult asszociációk és a figyelem zavara
impulzív: aszociális tendenciák, agresszivitás és lobbanékonyság
A kreativitáshoz kapcsolódóan vizsgálatainkban három módszert alkalmaztunk. A divergens gondolkodást a Torrance Test of Creative Thinking (TTCT) [13] tesztcsomag „Tegyük fel, hogy…” (Just suppose) feladatával vizsgáltuk. Ebben a feladatban a személyeknek fel kell sorolniuk minél több és minél eredetibb lehetséges következményét annak, ha egy képzeletbeli helyzet valósággá válna (például ha kötelek lógnának a felhőkből). Az originalitás pontszám a válaszok ritkaságát, a flexibilitás pontszám az ötletek változatosságát, míg a fluencia pontszám az ötletek mennyiségét mutatja.
A való életben elért kreatív teljesítményeket a Kreatív Teljesítmény Kérdőívvel (Creative Achievement Questionnaire; CAQ) [14] mértük fel. A kérdőív 10 területre kérdez rá: képzőművészet, zene, tánc, építészet, kreatív írás, humor, feltalálás, tudomány, színház és film, valamint konyhaművészet.
A problémamegoldó képességet a Távoli Asszociáció Teszttel [15] vizsgáltuk. A feladat során a személyeknek 50 szóhármast mutattunk a számítógép képernyőjén (pl. szakáll, sajt, gida). Az a feladatuk, hogy rájöjjenek, mi az a szó, amely a szóhármasok minden tagjával értelmes összetett szavat alkot (megoldás a módszerek rész végén*).
A váratlan események feldolgozását két módszerrel vizsgáltuk. A látens gátlást egy számítógépen bemutatott vizuális keresési feladattal teszteltük [16]. A feladat első szakaszában a személyek zavaróingerek között keresnek egy célingert. A második szakaszban a korábbi célinger lesz a zavaróinger. A célinger ebben a szakaszban vagy a korábbi zavaróinger, vagy egy teljesen új inger lesz. E két feltétel közötti reakcióidő-különbség mutatja a látens gátlást, mely az első szakasz zavaróingerére irányul. Az alacsony látens gátlás a váratlan változáshoz való gyors alkalmazkodást jelzi.
Az elvárásokhoz nem illeszkedő, anomáliás jelenségek felismerése egyeseknek könnyebben, másoknak nehezebben megy. Kísérletünkben fokozatosan növelt ideig mutattunk be létező kártyákat és egy anomáliás kártyát [17] (2. ábra), és rögzítettük, hogy a vizsgálati személynek hányadik bemutatás után sikerül helyesen felismernie az anomáliás kártyát.
2. ábra. Észrevesz-e az olvasó valamilyen furcsaságot? ( példák a kártyás feladatban használt ingerek közül)
A dopamin-rendszerek érintettségét a Parkinson-kór dopamin-terápiáján keresztül közelítettük meg. Első vizsgálatunkban Parkinson-kóros személyeket vizsgáltunk 12 hét dopamin agonista terápia előtt és után. Feltételezzük, hogy a két mérés közötti eltérés a dopaminerg rendszerek megváltozott működését tükrözi. Második vizsgálatunkba dopaminerg terápia alatt álló Parkinson-kóros személyeket vontunk be.
Ebben a mintában a dopamin-dózisban lévő jelentős eltérések menténelemeztük a dopaminerg rendszerek szerepét.
( *KECSKE)
Első vizsgálatunkban 18 Parkinson-kóros és 19 demográfia, intelligencia, kreatív teljesítmény és szkizotípia szerint illesztett kontroll személy vett részt. Mindkét csoportot két alkalommal teszteltük, 12 hét eltéréssel. Az utánkövetésnél a Parkinson-kóros csoportban a pozitív és az impulzív szkizotípia szignifikáns emelkedését figyeltük meg: a dopaminerg terápia felerősítette a hallucináció- és téveszmeszerű élményeket, illetve a lobbanékony, aszociális viselkedést.
A divergens gondolkodás teszten az ötletek mennyisége és változatossága tendencia-szinten növekedett a betegcsoportban. Érdekes módon a divergens gondolkodás mutatóinak változásában eltérések voltak a Parkinson-kóros csoporton belül. Elemzésük izgalmas eredményre vezetett! Az ötletek eredetisége azon betegeknél növekedett, akiknél már a kezelés előtt is viszonylag magas volt a pozitív szkizotípia. A kezelés előtti magasabb IQ pedig úgy tűnt, valószínűbbé teszi, hogy a kezelés utáni teszten több ötlete lesz egy betegnek. Továbbá azon betegek, akik életükben több kreatív teljesítményt értek el, a kezelés után változatosabb ötleteket produkáltak.
Második vizsgálatunkban 26 Parkinson-kóros és 24 kor, nem, iskolázottság és intelligencia szerint illesztett kontroll személy vett részt. A betegcsoportban magasabb volt a pozitív, a dezorganizált, és az impulzív szkizotípia szintje is. Emellett Parkison-kórban a váratlan események feldolgozása jobb volt a kontrollokénál: csökkent látens gátlást, és tendencia-szinten fokozott anomália-felismerést találtunk.
Ezután a Parkinson-kóros személyek dopamin dózisát [18] vetettük össze a szkizotípiával és a váratlan események feldolgozásával. Dopamin dózistól függő eltéréseket találtunk a pozitív szkizotípiában, a látens gátlásban, és az anomália felismerésében. Minél magasabb dózisú dopaminerg gyógyszert szedett egy beteg, annál valószínűbb volt, hogy több hallucináció- és téveszmeszerű élményről számol be, alacsony látens gátlást mutat és hamar felismeri a “nem létező” kártyát (3. ábra). Az összefüggéseket sem a Parkinson-kór tüneteinek súlyossága, sem a tünetek kezdetének oldala, vagy a betegséghossz nem befolyásolta.
3. ábra. A dopamin dózis egyenes összefüggései a pozitív szkizotípiával, a látens gátlással, és az anomália felismerésével. Az összefüggések statisztikailag szignifikánsak. A sötétszürke sávok a 95%-os konfidencia intervallumot mutatják.
A harmadik, folyamatban lévő vizsgálatunkban mindeddig 85 egészséges fiatal felnőtt vett részt. A mintát 50 további személlyel tervezzük bővíteni. A Távoli Asszociáció Teszten elért pontszámmal a szkizotípiás vonások összefüggtek: a pozitív szkizotípia fordítottan, míg a dezorganizált és az impulzív szkizotípia egyenesen aránylottak a problémamegoldás sikerességével. Ez az eredménymintázat az elkülöníthető, de nem független szkizotípiás vonások és a problémamegoldás differenciált összefüggésére hívja fel a figyelmet.
Vizsgálataink többszörös jelentőséggel bírnak. Egyrészt rávilágítottak a Parkinson-kór dopaminerg terápiájának mellékhatásait befolyásoló kezelés előtti tényezőkre, illetve a mellékhatások lehetséges háttermechanizmusaira. Nem csupán megismételtünk korábbi eredményeket, de több, eddig ismeretlen összefüggést is kimutattunk. Másrészt adataink hozzájárulnak a pszichotikus-szerű élmények és a kreativitás neurobiológiai vonatkozásainak megértéséhez.
A kezdeti eredmények a szkizotípiás vonások szerepéről a problémamegoldásban ígéretesek, egy korábban ismeretlen differenciált összefüggésmintázatot sejtetnek. Izgatottan várjuk, hogy mintánkat bővítvén elemezhessük az adatokat és beszámolhassunk az eredményekről.
Jelenleg vizsgáljuk még a problémamegoldást dopaminerg terápia alatt álló Parkinson-kóros személyeknél. Emellett a jövőben szeretnénk agyi képalkotással és komputációs modellezéssel közelebb kerülni a kapott eredmények neurokomputációs hátterének megértéséhez.
Kapcsolódó saját publikációk listája
Peer-reviewed folyóiratokban megjelent közlemények
Polner B, Nagy H, Takáts A, Kéri S (közlésre elfogadva). Kiss of the muse for the chosen ones: de novo schizotypal traits and lifetime creative achievement are related to changes in divergent thinking during dopaminergic therapy in Parkinson’s disease. Psychol Aesthet Creat Arts. http://dx.doi.org/10.1037/a0039303
Polner B, Kéri S (közlésre elfogadva) Egyéni különbségek az alkotó gondolkodásban: pszichózis az adaptív működésben? M Pszichol Szle.
Polner B, Nagy H, Takáts A, Kéri S (átdolgozás alatt) Dopamine improves learning after expectancy violations and induces psychotic-like experiences in patients with Parkinson’s disease. Neurosci Lett.
Polner B, Aichert D, Macare C, Costa A, Ettinger U (2014) Gently restless: association of ADHD-like traits with response inhibition and interference control. Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci 1–11. http://doi.org/10.1007/s00406-014-0531-7
Nemzetközi és hazai konferenciaelőadások
Polner B, Nagy H, Kéri Sz (2013) Dopaminergic therapy and creativity in Parkinson’s disease: do schizotypal traits play a mediating role? Lemanic Workshop on Schizotypy. Genf, Svájc, 2013. december 5-7.
Polner B, Nagy H, Kéri Sz (2014) Dopaminerg terápia és kreativitás Parkinson-kórban: a szkizotípiás vonások közvetítenek? A Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Nemzeti Kongresszusa. Budapest, Magyarország, 2014. január 22-25.
Polner B (2014) A valóságtól elrugaszkodva: kreativitás vagy téboly? XVIII. Pszinapszis. Budapest, Magyarország, 2014. április 4-6.
Polner B, Nagy H, Takáts A, Kéri Sz (2015) Gondolkodási keretek fellazulása, pszichotikus tünetek és a dopamin szerepe Parkinson-kórban. A Magyar Pszichiátriai Társaság XIX.Vándorgyűlése. Szeged, Magyarország, 2015. január 28-31.
Polner B (2015) Loner, psychic or genius? XIX. Pszinapszis. Budapest, Magyarország, 2015. április 17-19.
Linkgyűjtemény
A Mervyn Peake díj Parkinson kórral élő emberek tehetségét és kreativitását ünnepli. Az oldalt érdemes felkeresni: nem csupán a nyertes alkotásokat élvezhetjük, de a mögöttük lévő történeteket is megismerhetjük.
Hivatkozások listája
1. Ettinger U, Meyhofer I, Steffens M, et al. (2014) Genetics, Cognition, and Neurobiology of Schizotypal Personality: A Review of the Overlap with Schizophrenia. Front Psychiatry. doi: 10.3389/fpsyt.2014.00018
2. Acar S, Sen S (2013) A multilevel meta-analysis of the relationship between creativity and schizotypy. Psychol Aesthet Creat Arts 7:214–228. doi: 10.1037/a0031975
3. Winton-Brown TT, Fusar-Poli P, Ungless MA, Howes OD (2014) Dopaminergic basis of salience dysregulation in psychosis. Trends Neurosci 37:85–94. doi: 10.1016/j.tins.2013.11.003
4. Mohr C, Ettinger U (2014) An Overview of the Association between Schizotypy and Dopamine. Front Psychiatry. doi: 10.3389/fpsyt.2014.00184
5. DeYoung CG (2013) The neuromodulator of exploration: A unifying theory of the role of dopamine in personality. Front Hum Neurosci. doi: 10.3389/fnhum.2013.00762
6. Shohamy D, Adcock RA (2010) Dopamine and adaptive memory. Trends Cogn Sci 14:464–472. doi: 10.1016/j.tics.2010.08.002
7. Braak H, Tredici KD, Rüb U, et al. (2003) Staging of brain pathology related to sporadic Parkinson’s disease. Neurobiol Aging 24:197–211. doi: 10.1016/S0197-4580(02)00065-9
8. Cools R (2006) Dopaminergic modulation of cognitive function-implications for l-DOPA treatment in Parkinson’s disease. Neurosci Biobehav Rev 30:1–23. doi: 10.1016/j.neubiorev.2005.03.024
9. Fénelon G, Alves G (2010) Epidemiology of psychosis in Parkinson’s disease. J Neurol Sci 289:12–17. doi: 10.1016/j.jns.2009.08.014
10. Canesi M, Rusconi ML, Isaias IU, Pezzoli G (2012) Artistic productivity and creative thinking in Parkinson’s disease: Creativity in Parkinson’s disease. Eur J Neurol 19:468–472. doi: 10.1111/j.1468-1331.2011.03546.x
11. Schonberg T, O’Doherty JP, Joel D, et al. (2010) Selective impairment of prediction error signaling in human dorsolateral but not ventral striatum in Parkinson’s disease patients: evidence from a model-based fMRI study. NeuroImage 49:772–781. doi: 10.1016/j.neuroimage.2009.08.011
12. Mason O, Claridge G, Jackson M (1995) New scales for the assessment of schizotypy. Personal Individ Differ 18:7–13. doi: 10.1016/0191-8869(94)00132-C
13. Torrance EP (1974) Torrance Tests of Creative Thinking, Verbal and Figural: Directions, Manual and Scoring Guide. Personal Press, New York, NY
14. Carson SH, Peterson JB, Higgins DM (2005) Reliability, validity, and factor structure of the creative achievement questionnaire. Creat Res J 17:37–50.
15. Mednick S (1962) The associative basis of the creative process. Psychol Rev 69:220–232.
16. Kéri S (2011) Solitary minds and social capital: Latent inhibition, general intellectual functions and social network size predict creative achievements. Psychol Aesthet Creat Arts 5:215–221. doi: 10.1037/a0022000
17. Bruner JS, Postman L (1949) On the Perception of Incongruity: A Paradigm. J Pers 18:206–223. doi: 10.1111/j.1467-6494.1949.tb01241.x
18. Tomlinson CL, Stowe R, Patel S, et al. (2010) Systematic review of levodopa dose equivalence reporting in Parkinson’s disease. Mov Disord 25:2649–2653. doi: 10.1002/mds.23429