 |
BMe Kutatói pályázat |
|
Csonka Pál Doktori Iskola
BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék
Témavezető: Dr. Meggyesi Tamás
Léptékváltások: A Balaton-part urbanizációjának építészeti vonatkozásai
A kutatási téma néhány soros bemutatása
A Balaton-környék kultúrtáj, amelyet évszázadokon át a természet és az épített környezet érzékeny szimbiózisa jellemzett. A rekreációs célú építkezések kibontakozásával rövid idő alatt összefüggő településfolyamok alakultak ki, és a városias területek expanziója a pihenést lehetővé tevő természeti, táji értékek felélésével fenyegetnek. A Balaton-térség ökológiai egysége az egész régióra kiterjedő komplex építészeti problémamegoldást kíván, ezért kutatásom célja a Balaton-parti urbanizáció építészeti vonatkozásainak elemzése a vernakuláris-természeti táj transzformációja, a társadalmi modernizáció és az életforma-változás tükrében.
A kutatóhely rövid bemutatása
Kutatásomat a BME Urbanisztika Tanszékén végzem, ahol a jogelőd 1929-es alapítása óta az intézmény komoly tapasztalatokat szerzett települési és regionális léptékű komplex kutatási feladatokban. A tanszék a tervezésoktatással összhangban nagy hangsúlyt fektet mind a településtervezés (Urban Planning), mind a városépítészet (Urban Design) metodikájának fejlesztésére, valamint az Építészmérnöki Karon 2010 óta meghatározó szerepet vállal a „Fenntartható energetika” és az „Intelligens környezetek és e-technológiák” című kutatásokban.
A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása
A települési táj fogalma a jelenkori építészeti és urbanisztikai gondolkodás homlokterében áll. Az átalakuló, folyamatosan változó látvány, az emberiség egyre erősebb tájalakító szerepe miatt új módon kell a problémát megközelíteni. A szakirodalom által sokáig természeti vagy vernakuláris tájként kezelt területek az emberi tevékenységek térhódításával egyre látványosabb átalakuláson mentek keresztül, és ez a változás mára visszafordíthatatlanná is vált. [1] [2] A nemzetközi szakirodalomban megjelenő „urbanscape” fogalma a tájelmélet azon új minőségi dimenzióira irányítja a figyelmet, melyek megpróbálják a képlékennyé váló territóriumok, határok és területi identitások változásait lekövetni. [3] [4] Nemzetközi kutatócsoportok már foglalkoztak a különböző európai tóvidékek vizsgálatával [5], de a Balaton még nem került a látókörükbe, pedig léptékénél és problémáinál fogva nemzetközi viszonylatban is jelentős terület.
A korszak balatoni építészetéről és településfejlődéséről még nem készült részletes építészettörténeti, urbanisztikai elemzés vagy összefoglaló szándékú munka. A korábban kiadott Balaton-monográfiák külön fejezetekben foglalkoznak az épített környezettel [6] [7], de részletesen nem elemzik az átalakulási folyamatokat. A korszak hazai építészetét bemutató írások elsősorban a nagy tervezővállalatok és a kiemelkedő tervezőegyéniségek szemszögéből említik a balatoni tervezési feladatokat, a fejlesztések térségi összefüggéseivel azonban nem foglalkoznak.
A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések
A vizsgálat során azon urbanizációs folyamatoknak a részletes feltárása és elemzése a célom, melyek a régió épített környezetének nagyarányú átalakulását okozták a tömeges rekreációs építkezési hullám kibontakozásának idején. A tópart jelen állapotát nagyban meghatározó időszakot eddig még nem dolgozták fel, pedig a tapasztalatok összegzésére, a tanulságok levonására nagy szükség lenne a régió további sorsának meghatározásakor, ezért a vizsgálat során a következő kérdésekre keresem a választ:
A vizsgált időszakban milyen változások történtek a tájhasználatban, települési struktúrákban és az építészeti elemek léptékében?
A kor kihívásaira milyen válaszokat próbált adni a településmérnök és az építész szakma? Hogyan próbálták meg kezelni a sűrűség növekedését, milyen stratégiák, szabályzatok, és tervek készültek? Ezeknek az eszközöknek a rendszerezését és az eredményességük kritikai kiértékelését el kell végezni.
Hogyan befolyásolta a térség átalakulását a korszakot jellemző társadalmi, gazdasági és közigazgatási háttér? Milyen összefüggések mutathatók ki a társadalmi modernizáció, az életformaváltás és az épített környezet átalakulása közt?
Nemzetközi kontextusba kívánom helyezni a korszakot, és feladatul tűztem ki annak kimutatását, hogy milyen eltérő és párhuzamos tendenciák figyelhetők meg más regionális jelentőségű európai tavak fejlődésében.
Módszerek
A vizsgálat során a fellelhető korabeli dokumentumok, adatok alapján rekonstruálom a térségben lejátszódó urbanisztikai folyamatokat. Rendszerezem az átalakulást befolyásoló szakmai stratégiákat, szabályzatokat és terveket. A térbeli folyamatokat a történeti, szociológiai és regionális földrajzkutatások eredményeivel összefüggésben több dimenzióban érdemes vizsgálni, és fel kell tárni az egyes rétegek közti összefüggéseket. Az adatok összegyűjtésére és rendszerezésére az alábbi módszereket használom fel:
Bibliográfiai kutatások
A téma feldolgozásánál elsősorban az építész szakma érdeklődését reprezentáló korabeli építészeti szakfolyóiratokra és szakkönyvekre támaszkodom. A szakfolyóiratok tanulmányozása mellett a korabeli szakirodalom és más forrásanyagok (szabályzatok, törvények, rendeletek, kutatási és fejlesztési beszámolók) feldolgozására is sor kerül. Áttekintem a balatoni fejlesztésekben aktívan részt vevő építészek és várostervezők önéletrajzi visszaemlékezéseit, illetve amennyiben szükséges további interjúkat készíteni. A városépítészek és építészettörténészek által írt publikációk csak részleteiben érintették a területet, az összefüggő tudományos feldolgozás e megállapítások ütköztetését is szükségessé tette. Az elmúlt tíz évben a kiemelt korszakok, a harmincas illetve a hatvanas és hetvenes évek kultúrájának, társadalmának és politikájának a feldolgozása sokat haladt előre, a kutatás megkívánja ennek, valamint a korszakot feldolgozó szakirodalomnak a megismerését is.
Levéltári és tervtári anyagok feldolgozása
A települések és a táj átalakulása a korabeli térképekről jól leolvasható, ezért a levéltári forrásokat, elsősorban települési és regionális térképeket felhasználva rekonstruálható a tópart átalakulási folyamata.
A szakmai elképzelések és stratégiák értelmezése miatt fel kell dolgozni az egykori tervezővállalatok tervtári anyagait. A regionális és településszerkezeti tervek esetében az anyagok többsége mára megsemmisült, a fontosabb beruházásokról azonban néhány korabeli dokumentumot sikerült fellelni az archívumokban. Az illetékes hatóságok archívumában részletes elemzés céljából kikeresem, és tudományos kutatásra történő felhasználásra kikérem a további fellelhető dokumentációkat.
Statisztikák elemzése
A tájhasználat és a települési struktúrák átalakulásának értelmezéséhez a korabeli statisztikai adatok nyújtanak segítséget. Feldolgozom a KSH és tudományos társszervezetei által rögzített szociológiai és gazdasági jellegű felméréseket. Ezenkívül a VÁTI Dokumentációs Központjában fellelhető, a rendezési terveket megalapozó korabeli kutatások eredményeit is elemzem.
Helyszíni vizsgálatok, felmérések készítése
A vizsgálat során ki kell választani a korszak jellegzetességeit ma is mutató mintaterületeket, ezekről a helyszíni bejárások során állapotfelmérést kell készíteni és esettanulmányok formájában közzé kell tenni (részletes fotódokumentáció, légi felvételek, felmérések, településszerkezeti vázlatok).
A forrásanyagok feldolgozása során az adatok táblázatos feldolgozása és a településszerkezeti vázlatok tipológiai és kronológiai rendszerben történő bemutatása a cél. A vizsgálatok alapján csoportosításokat végzek el, melyekkel a településfejlődés folyamata értelmezhetővé válik.
Eddigi eredmények
A történeti rekonstrukció alapján a kutatás további célja az urbanizációs folyamatok, táji minőségek definiálása, a Balaton régió környezeti állapotainak jellemzése. A kutatás eddigi eredményeit folyamatosan publikálom hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, emellett célom az ismeretterjesztés a tágabb építészszakma és a szélesebb közönség számára is, ezért a kutatási eredményeket a balatoni építészetet bemutató honlapon teszem közzé, valamint egy a tóparti építészetet bemutató szakkönyvben kívánom megjelentetni, elősegítve az épített örökség védelmét és a térség fejlődését, az építészeti minőségi javítását. A történeti rekonstrukció során az épített környezet átalakulását különböző léptékszinteken, regionális, települési és épület léptékben vizsgáltam.
1. Regionális lépték
Periodizáció
A fellelhető forrásanyagok rendszerezésével elkészült a Balaton-part rekreációs célú építészetének periodizációja a regionális koncepciók metodikája alapján. A Balaton-térségben zajló urbanizációs folyamatok jól meghatározható korszakokra oszthatók. Az épített környezet átalakulását jellemző korszakolás szoros összefüggésben van a háttérben lejátszódó gazdasági és a társadalmi változásokkal.
2. Települési lépték
Településszerkezeti tipológia
Az állandó és üdülő lakosság összetételének változása és a térbeli struktúrák időbeli átalakulása közt morfológiai összefüggések mutathatók ki, melyet egy a jellegzetességeket bemutató táblázatos rendszerben foglalok össze. Az egyes tipológiáknál az adott településszerkezeten belül jól meghatározható egy funkcionális átrendeződési folyamat, amely leköveti a népesség- és területváltozást.
3. Épület lépték: Építészeti tervezésmódszertan
A magánépítkezések minőségének javítása az építész szakma számára máig kihívást jelent, amit a Balaton-part építéstörténetében az építésrendészet (közigazgatás) hatékonyabbá tételével, a tervezés és kivitelezés képesítéshez kötésével és típustervek propagálásával próbáltak megoldani. A kutatás során elkészült az egyes korszakok tervezésmódszertanának kritikai kiértékelése a regionális identitás, a táj- és településképi elvek, a funkcionális és szerkezeti kialakítás, valamint az építészeti karakter alapján. Az egyes korszakok nyaralóépítészetének jellemzőit tipológiai táblázatban foglaltam össze. A vizsgálat eredménye segíthet a régió építészeti örökségének megőrzésében és az új építkezések kereteinek felállításában.
Nemzetközi kontextus
A Balaton-parton lezajló városiasodás csak a lakott területek aránya terén mutat egyezést a kiemelt jelentőségű üdülésre alkalmas európai tóvidékek azonos időben lezajló urbanizációs folyamataival, ugyanakkor a tájhasználat, a funkcionális és a települési struktúrák jellege alapvetően eltérő.
Hét regionális jelentőségű európai tóvidék (Genfi-tó (Svájc), Bodeni-tó (Svájc), Garda-tó (Olaszország), Comoi-tó (Olaszország), Müritz-tó (Németország), Vierwaldstätti-tó (Svájc), Zürichi-tó (Svájc)) történeti összehasonlító vizsgálatával kimutatható, hogy a beépítettség területaránya és struktúrája valamint a változás időbeli ütemezése párhuzamba állítható a Balaton-parton feltárt folyamatokkal, ugyanakkor a változás üteme jelentősen eltérő.
Várható impakt, további kutatás
A történeti rekonstrukció alapján a kutatás további célja az urbanizációs folyamatok, táji minőségek definiálása, a Balaton régió környezeti állapotainak jellemzése. A kutatás eddigi eredményeit folyamatosan publikálom hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, emellett célom az ismeretterjesztés a tágabb építész szakma és a szélesebb közönség számára is, ezért a kutatási eredményeket a balatoni építészetet bemutató honlapon teszem közzé, valamint egy a tóparti építészetet bemutató szakkönyvben kívánom megjelentetni, elősegítve az épített örökség védelmét és a térség fejlődését, az építészeti minőségi javítását.
Saját publikációk, hivatkozások, linkgyűjtemény
Kapcsolódó saját publikációk listája:
Wettstein D.: Hogyan építsünk a Balaton-parton?, Valóság 55:(7) pp. 46-55 (2012)
Wettstein D.: A Balaton Régió urbanizációjának építészeti vonatkozásai (1945-89), Tavaszi Szél Konferencia 2012, 499-504. old. (ISBN: 978-963-89560-0-2)
Wettstein D.: Regionális építészeti stratégiák a Balaton-térségben, I. BME Doktorandusz Konferencia 2011.11.25.
Wettstein D.: Scales: Regional Planning on the Lake Balaton, Abstracts of the Seventh International PhD&DLA Symposium (szerk.: Iványi P.), Pécs, 2011.10.24-25. University of Pécs, p. 149. Paper C149. (ISBN: 978-963-7298-46-2)
Wettstein D.: A Historical analysis of regional planning of Balaton. benyújtva:: Pollack Periodica
Wettstein D.: Balaton aktuálně! (in Czech), ERA21 1:(12) p.12-13. (2012)
Wettstein D.: Hozzáadott érték, Benczúr és Weichinger Építésziroda nyaralóátalakítása Sajkodon, METSZET 3:(4) 24-25. oldal (2012)
Wettstein D.: A válság megtisztít: Koller József tihanyi Levendula-házának tanulságai, METSZET 3:(3) 24-25. oldal (2012)
Wettstein D.: Mai szemmel: Tátika étterem, Badacsony (1958-1961, építész: Callmeyer Ferenc), METSZET 2:(6) 9. oldal (2011)
Wettstein D.: A kontextusába szőtt ház (Bazaltbor borászat, Badacsony), METSZET 1:(6) 60-63. oldal (2010)
Wettstein D.: Tóparti mimikri: Kikötői apartmanházak Balatonszemesen, METSZET 1(4) 50-53. oldal (2010)
Szabó A.; Wettstein D.: Helyiérdekű vasutak építészete, ARCHITECTURA HUNGARIAE 7:(3) (2005)
Wettstein D.: Táj és ember. Kortárs graubündeni építészet. TDK BME-ÉPK II.díj 2008, OTDK I.díj 2009
Linkgyűjtemény:
http://www.balatoniepiteszet.hu/
http://www.balatoniszovetseg.hu/portal/
Hivatkozások listája:
[1] Girot, C.; Bucher, A.: Landscape Architecture in Mutation – Essays on Urban Landscape. Fraunhofer GTA Verlag, Zürich, 2003
[2] Waldheim, C.: The Landscape Urbanism Reader. Princeton Architectural Press, New York, 2006
[3] Olmsted, F. L.: Landscape into Cityscape. Cornell University Press, Ithaka, 1996
[4] Meekes, H.: Rural Landscapes – Options for the Future. Elsevier Sc., Amsterdam, 1999
[5] Herzog, J.; Mueron, P.; Mieli, M.; Diener R.: Switzerland An Urban Portrait. Birkhäuser Verlag, Basel, 2005
[6] Illés, I.: Tavunk, a Balaton. Natura Kiadó, 1981
[7] Tóth, K.: Balaton monográfia. Panoráma Kiadó, Budapest, 1974
[8] Virág, Á.: A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda, Eger, 1998
[9] Buday-Sántha, A.: Balaton régió. Tér és Társadalom, XXII./4., 43-62. oldal (2008)
[10] Simon, M.: Modernity and Context. Hungarian Architecture at the Beginning of the Kádár-era. Periodica Polytechnica Architecture XXXVIII./1. pp. 25-32 (2007)
[11] Simon, M.: Minták és módszerek. A hetvenes évek hazai építészete és a karakter. Építés-Építészettudomány, XXIX./3-4. 347-360. oldal (2001)
[12] Kotsis Iván: Életrajzom. (szerk. Prakfalvi Endre) HAP Tervezőiroda Kft. és a Magyar Építészeti Múzeum közös kiadása, Budapest, 2010.
[13] Szendrői, J.; Arnóth, L.; Finta, J.; Merényi F.; Nagy, E.: Magyar építészet 1945-70. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972
[14] Polónyi, K.; Építész-településtervező a perifériákon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972
[15] Wiebenson, D.; Sisa, J.; Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest, 1998.
[16] Pamer, N.: Magyar építészet a két világháború között. Terc Kiadó, Budapest, 2001.