|
BMe Kutatói pályázat |
|
BME Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék
Témavezető: Dr. Halász Marianna
Korábban a kelmékből elsősorban hagyományos ruházati és lakástextil termékeket készítettek, napjainkra azonban a könnyű és ugyanakkor erős kompozitok erősítőanyagaként is teret nyertek. Erősítőanyagként főként a szőtt szerkezetek terjedtek el. Ennek oka többek között az, hogy ez esetben ismert a szálorientáció, így a belőle készült termék deformációja jobban tervezhető, mint más kelmeszerkezetek esetében. A szöveterősítésű kompozit termékek mechanikai és deformációs tulajdonságait elsősorban magának a szövetnek a tulajdonságai határozzák meg. A szövetek sajátos viselkedése miatt azonban minden felhasználási területen továbbra is jelentős nehézségekbe ütközik térbeli deformációjuk modellezése.
Kutatásommal a Polimertechnika Tanszék textiles profilját viszem tovább. A felsőoktatási tanszékek közül az országban elsőként itt vezették be az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti Minőségirányítási Rendszert. Majd a korszerű technológiai gépekkel és mérőműszerekkel felszerelt tanszéki vizsgáló laboratóriumot a NAT akkreditálta. A tanszék havi megjelenésű, angol nyelvű folyóirata az eXPRESS Polymer Letters.
Az utóbbi évtizedekben a szövetek kompozitok erősítőanyagaként való alkalmazása kapcsán előtérbe kerültek a deformációs képességükre irányuló vizsgálatok. Az első szöveterősítésű kompozit termékeket, egy repülőgép-alkatrészt, az 50-es években készítették. Miután felismerték, hogy a szöveterősítésű kompozit anyagok nagy hajlékonysággal, szilárdsággal és szívósággal rendelkeznek kis fajlagos tömeg mellett, hamarosan széles körben elterjedtek. Az erősítőanyagok először főként üveg- és szénszálból készültek, később az aramid, bazalt és a természetes szálak is megjelentek.
A kompozit anyagok szerkezeti anyagként való alkalmazásával egyre bonyolultabb geometriájú darabok létrehozására is igény volt. Ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem fordult az erősítőanyagok teherviselésének tervezésére, amit a szövetszerkezet sokfélesége is nehezített. E kutatásoknak célja a szövetek feldolgozás során kialakuló deformációjának megismerése, továbbá annak becslése, hogy megfelelően fognak-e illeszkedni a kívánt formára, ami nem csak esztétikai szempontból fontos, hanem jelentős szerepe van a késztermék mechanikai tulajdonságaiban is [1-5].
A kelmék térbeli deformációját globálisan jellemző, egyszerűen mérhető anyagtulajdonság a redőződés [6-7]. A kezdetben manuális meghatározással működő redőződésvizsgálati módszer korszerűsítésére a Polimertechnika Tanszék és a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék közösen kifejlesztette a Sylvie 3D Drape Tester berendezést. A mérési eredményeket számítógépes képfeldolgozással értékelik ki, ami légyegesen gyorsabb és pontosabb méréseket, és a szokásos paraméteren túl számos további jellemző meghatározását is lehetővé teszi[8]. A kutatás célja, a megválaszolandó kérdésekKutatásom célja a szőtt szerkezetek térbeli deformációját befolyásoló szerkezeti és mechanikai tulajdonságok megismerése és a közöttük lévő összefüggések elemzése. A deformációt alapvetőn befolyásoló paraméterek megismerésével lehetővé válik deformáció mértékének becslése, feldolgozásának megfelelő szimulációja, végeselemes modellezése és virtuális megjelenítése. Ehhez kapcsolódó részletesebb céljaim a következők:
|
Sylvie 3D Drape Tester |
Mivel a szövetet alkotó fonalak sodratiránya jelentősen befolyásolhatja a redőződés alakulását, és ezt eddig még senki nem vizsgálta, ezért ennek elemzése.
Korábbi mérési tapasztalataim és irodalmi utalások alapján is egyértelmű, hogy a redőződési tényező széles tartományban változik, ezért a redőződésmérés továbbfejlesztése a jelenség okainak feltárására.
Mivel a szövetek térbeli deformációs képességét döntő mértékben a hajlítási és nyírási tulajdonságok befolyásolják, ezért ezek vizsgálata, és az ehhez szükséges mérési módszerek továbbfejlesztése.
Mivel mind a hajlítást, mind a nyírást jelentősen befolyásolhatja a szövetet alkotó fonalak közötti súrlódás, ezért a súrlódási tulajdonságok vizsgálata és redőződésre gyakorolt hatásának elemzése.
Vizsgálataim elvégzéséhez a klasszikus kompozit erősítőszövetek területéről 2 üveg-, 1 szén- és 1 kevlárszövetet, míg a hagyományos, de újabban erősítőanyagként is egyre inkább használatos szövetek területéről 3 pamut és 1 poliészter szövetet választottam.
Erősítőszövetek SEM felvételei
Kiemelendő, hogy a hagyományos textíliákhoz sorolható, speciálisan a sodratirány hatásának vizsgálatához készíttetett, 3 pamut kelme tulajdonságai csak a kelméket alkotó fonalak sodratirányában különböznek. |
Fonalak sodratiránya és kapcsolódásuk
|
Pamutszövetek fénymikroszkópos felvételei,
P lánc- és vetülékirányban azonos (S-S), F váltakozó (S-S/Z), P különböző sodratirányú fonalakból készült
Redőződésmérés
A redőződés jellemzésére legáltalánosabban használt paraméter a redőződési tényező, amely a kiterített köralakú minta és a redőződött minta síkvetülete területének aránya.
A redőződés mérését a Sylvie 3D Drape Tester-en végeztem. A számítógép vezérlésű berendezés először optikai szkenneléssel beolvassa a redőződő minta 3 dimenziós alakját, majd a berendezéshez tartozó program a kapott képeket feldolgozva felépíti a 3D s felületet és ennek alapján meghatározza a redőződési paramétereket.
Új redőződésmérési módszer
A kelmék redőződött alakja már kismértékű külső igénybevétel hatására is megváltozik és új stabil állapotba kerül. Azért, hogy ezek a hatások egyértelműek és reprodukálhatóak legyenek, a Sylvie 3D Drape Tester-t kiegészítettem a redők kialakulását befolyásoló körgyűrűvel. A berendezés a körgyűrű segítségével azáltal gyakorol dinamikus hatást a redők kialakulására, hogy a mérések előtt a mintatartó asztal a vizsgálati mintát áttolja a körgyűrűn, aminek következtében a minta redőződése új stabil állapotba kerülve megváltozik. Ennek során a körgyűrű a kelmével érintkezve egy jól meghatározott igénybevétellel befolyásolja a kelme alakjának a változását, csökkentve a redők kialakulását befolyásoló hatások véletlenszerűségét. |
Körgyűrűvel kiegészített Sylvie 3D Drape Tester |
Átlós irányú húzóvizsgálat
Az erősítőszövetek nyíródeformációja húzással vizsgálható, ha a vizsgálati minták a szövetből átlósan, azaz a vetülékirányhoz képest 45°-os szögben vannak kivágva. A nyíródeformáció meghatározását a minta közepén kell elvégezni, mivel csak itt alakul ki tiszta nyírás. A nyíródeformációt a γ nyírási szög jellemzi, amely a mérés során a szöveteket alkotó lánc- és vetülékirányú szálkötegek egymással bezárt szögének megváltozását adja meg.
A nyíródeformáció vizsgálatához egy új, saját fejlesztésű módszert alkalmaztam. Ennek során a γ nyírási szög meghatározásához a szövet kétirányú deformációja videoextenzométerrel regisztrálható. A vizsgálat előkészítése során, a mintára hosszirányban és arra merőlegesen 2-2 vonalat kell felrajzolni úgy, hogy a vonalak által közrezárt négyzet oldalainak középpontjai egy szálkötegekből álló szabályos rombuszt határozzanak meg. A rombusz szemközti csúcsai közötti távolságok változását, azaz a minta szélességcsökkenését és hosszirányú nyúlását a videoextenzométer a teljes mérési folyamat alatt automatikusan meghatározza. Ezen távolságok ismeretében a γ nyírási szög és a nyíróerő egy egyszerű összefüggéssel meghatározható.
Az γ meghatározásához jelölt vizsgálati minta terheletlen és terhelt állapotban. 2ai keresztirányú szélességcsökkenés 2bi hosszirányú nyúlás 2Θ a fonalak által közrezárt szög |
Fényképfelvétel-sorozat a szövetminta átlós irányú húzás közbeni alakváltozásáról |
Fonalkihúzó vizsgálat
A fonalak közötti súrlódási tényező meghatározása a fonalak alakja, szerkezete és hajlékonysága miatt meglehetősen összetett feladat. Szövetek fonalai közötti súrlódási tényező meghatározásának egy lehetséges megoldása a fonalkihúzó vizsgálaton alapuló módszer [9]. A fonalkihúzó vizsgálat során a két szélén és alul befogott szövetmintából egy alulról nem befogott fonalat fölfelé húzunk ki, miközben a fonal elmozdulása függvényében mérjük a kihúzáshoz szükséges erőt. A minta speciális befogását újszerű módszerrel, a képen látható módon laminált részek kialakításával oldottam meg. |
A fonalkihúzó vizsgálat elrendezése |
A lánc- és a vetülékfonal érintkezési íve középponti szögének meghatározása erősítőszöveteknél |
Mivel a szövet lánc- és vetülékfonalai egymást keresztezve görbült formát vesznek fel, ezt a görbületet és a fonalkihúzó vizsgálattal kapott erőket felhasználva a kötélsúrlódás elve alapján meghatározható a szövetben lévő fonalak közötti súrlódási tényező értéke. A görbülethez tartozó középponti szög mikroszkópi felvételről meghatározható, amelyhez a keresztmetszeti csiszolatot szintén laminálási technika alkalmazásával készítettem el. |
Körgyűrűk hatása
Megállapítottam, hogy a körgyűrűvel kiegészített redőződésmérés a valós használati körülményeket jobban közelíti, mint a gyűrű nélküli mérés, továbbá megnöveli a vizsgálati minta redőződését, azaz csökkenti a redőződési tényezőt és csökkenti annak szórását. A vizsgált pamutszövetek redőződési tényezője a gyűrűátmérő csökkenésével csökken, és ez a változás egy úgynevezett logisztikus görbével írható le. Az új redőződésmérési módszerrel való mérés során a körgyűrűk átmérőjének csökkenésével a vizsgálati minták redőződési egyenlőtlensége is csökken. |
Görbeillesztés általános alakja pamutszövet esetén |
|
|
|
|
D210 |
D240 |
D270 |
D300 |
Kelme redőződése különböző átmérőjű körgyűrűvel
Fonalsodratirány hatása
A szövetet alkotó fonalak sodratirányának a fonalak közötti súrlódási tényezőre gyakorolt hatása miatt az azonos sodratirányú fonalakból készült szövet esetén a redőződési tényező és a nyíró ellenállás nagyobb, valamint a vastagság kisebb, mint az ellentétes sodratirányú fonalakból készült szövet esetén.
|
Redőződési tényező szövettípus szerint, gyűrűátmérő szerint |
Átlós irányú húzóvizsgálat
Az ismertetett saját fejlesztésű módszer alkalmas az erősítőszövetek átlós irányú nyíróvizsgálatának kiértékelésére, a nyírási szög meghatározására szolgáló összefüggéssel. A módszer a nyírási szög meghatározására alkalmas más módszerekhez képest pontosabb, továbbá egyszerűen alkalmazható univerzális szakítógép és videoextenzométer használatával, egyéb kiegészítő eszközök nélkül.
Súrlódási tényező hatása
A szövetek 3D-deformációs tulajdonságainak elemzése területén számos további lehetőséget látok, amelyekkel kapcsolatban már tettem lépéseket.
Így például a szövetek térbeli deformációját befolyásoló tulajdonságok tovább vizsgálhatók kéttengelyű húzóvizsgálattal.
Vagy például az erősítőszövetek hajlítási tulajdonságainak vizsgálatára képfeldolgozást alkalmazó mérőeszköz fejlesztése, mivel az ismert berendezések inkább a hagyományos kelmék vizsgálatára alkalmasak.
Az átlagosnál nagyobb hajlítómerevséggel rendelkező erősítőszövetek redőződésvizsgálatához a szokásos 300 mm-nél nagyobb átmérőjű vizsgálati minták alkalmazása a jobb redőződés érdekében. A jobb redőződéssel az adott vizsgálati anyagra jobban jellemző értékek határozhatók meg, és ehhez megfelelő mérőberendezés fejlesztése szükséges.
Kapcsolódó saját publikációk listája
Linkgyűjtemény
Pattantyús Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
eXPRESS Polmer Letters folyóirat
Hivatkozások listája