|
BMe Kutatói pályázat |
|
A tégla az egyik legrégebbi idők óta ismert építőanyag, amit már az ókori Mezopotámiában is használtak. Annak ellenére, hogy ilyen hosszú ideje alkalmazzák, a téglafalazatok viselkedése az egyik legkevésbé ismert a mérnökök számára az építőanyagok közül.
A falazott szerkezetek alkalmazása hazánkban nem olyan sokrétű, mint a tengerentúlon vagy Európa északnyugati részén. Itthon a magasabb falazott épületeket vasbeton vázzal együtt építik, a téglafalazatnak csak kitöltő szerepe van. Amerikában és Angliában gyakran építenek 4-10 emeletes teherbíró falszerkezeteket vasbeton keretváz nélkül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez legtöbbször vasalt téglafalazatok építésével valósítható meg, mely olcsóbb, gyorsabb és környezetbarátabb eljárás, mint az itthon alkalmazott vasbeton falazati rendszerek.
A falazatok nyomással szembeni ellenállása elegendő ahhoz, hogy a közepes szintszámú épületekben keletkező függőleges
erőket az alapig közvetítsék tönkremenetel nélkül. A vízszintes irányú terhekkel
(pl. szél, földrengés) szembeni ellenállásuk és alakváltozási képességük azonban
csekély. Magyarországon az elmúlt évtizedig a földrengés miatti követelményeket
nem kellett tervezéskor ellenőrizni. A földrengésre vonatkozó egységes európai
szabvány, az Eurocode 6 bevezetésével a tervezési követelmények kizárólag
téglafalazat alkalmazásával nehezen elégíthetőek ki a 2-3 emeletesnél
magasabb épületek esetében. Ha függőlegesen vagy vízszintesen betonacélt
helyezünk el a hézagokban, a fal alakváltozási képessége megnő, teherbírása és
rendkívüli terhekkel (pl. ütközés, földrengés, rezgések) szembeni ellenállása is
kedvezően változik. [1, 2, 3, 4]
Az Építőmérnöki
Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke főként a föld
feletti létesítmények erőtani tervezésével, méretezésével és vizsgálatával
foglalkozik. Tanszékünk rendelkezik a kar legnagyobb, szerkezetek vizsgálatára is alkalmas
laboratóriumával, mely a kutatáshoz és a tervezéshez
szükséges számos kísérletnek ad otthont. Tantárgyaink többsége a híd- és
szerkezettervezési szakirányt választó mérnökök szakmai tudását alapozza
meg.
A vasalt falazatokkal foglalkozó nemzetközi szakirodalomban olyan rendszerek találhatók, ahol a függőleges vasalás az erre a célra kifejlesztett falazóelem belsejében halad, vagy a téglákat olyan speciális kötésben helyezik el, amelynek közepében vasbeton oszlop alakítható ki. Mindkét esetben betonnal töltik ki a betonacél körüli üregeket. Ezen falak viselkedését és fent említett pozitív tulajdonságait számos kutató vizsgálta és kísérletileg igazolta. Minden terhelési esetre, alkotóelem-típusra és elrendezésre kísérletet végezni nagyon költséges. Numerikus modellek alkalmazásával olyan virtuális kísérletek is elvégezhetők, amelyekre a valóságban nincs technikai vagy anyagi lehetőség. A téglaszerkezetek esetében ez különösen fontos, hiszen felesleges minden kötéstípust, elrendezést és terhelési típust kísérlettel vizsgálni.
A modellezés alapvető feltétele, hogy ismerjük az alkotóelemek mechanikai jellemzőit. A falazóelemek, habarcsok és gyártóik sokfélesége miatt nemcsak az egyes anyagok mechanikai jellemzői különböznek, hanem az egyforma anyagokra rendelkezésre álló szakirodalmi adatok is nagyon eltérnek. A hazai gyártók nem rendelkeznek a falazóelemek minden jellemzőjével, és csak az összeépített falazatok tulajdonságainak vizsgálatára léteznek szabványos vizsgálati előírások.
Az említett okok miatt foglalkozik anyagvizsgálatokkal és modellezési problémákkal a teherhordó falazatok témakörében kutatók jelentős része. A falazatok és más szerkezetek vizsgálatára a diszkrét és végeselemes eljárások a szakirodalomban leginkább elterjedt numerikus szimulációs módszerek. A vizsgálat módszeréül választott diszkrét elemes modellezés kevésbé ismert eljárás. Olyan 3 dimenziós falszerkezeti diszkrét elemes modellezéssel kapcsolatban, amelyhez kísérleti adatok is rendelkezésre állnak, még nem jelent meg publikáció.
A doktori értekezés elkészítése egy olyan többéves kutatási program első szakasza, mely a legnagyobb magyar téglagyártó és egy nemzetközi mérnöki szoftverfejlesztő céggel együttműködésben folyik. A végső cél az, hogy létrehozzunk egy olyan építési módszert, amely a magyarországi téglatípusokhoz, építési rendszerekhez igazodva biztosít nagyobb alakváltozási képességet a téglafalazatoknak, ezáltal lehetőség nyílik alkalmazásukra a nagyobb szintszámú épületek esetében is. A tervezés egyszerűsítése céljából meg kell határozni, hogy a falazaton belül milyen kötéskialakítással, hova helyezzünk el betonacélt a lehető leggazdaságosabb megvalósítás érdekében. Ennek tükrében javaslat tehető a falazóelemek gyártóinak a megfelelő elemválaszték kialakítására.
A tervezett kutatás elsődleges célja a magyar habarcs és tégla szakirodalomból hiányzó anyagjellemző paramétereinek meghatározása. Ezek alapján kidolgozható egy vasalatlan falazatokat modellező eljárás, amely modell viselkedése kísérletekkel igazolható. A tervezett célok között szerepelt egy új kötéstípus kidolgozása vasalt falazatra, hagyományos téglafalazathoz viszonyított előnyeinek és hátrányainak feltárása és vízszintes terhekkel szembeni kedvező viselkedésének igazolása. Kísérletek alapján a vasalt falazatokra is létrehozható modell, amellyel igazolható, hogy kizárólag vasalt téglafalazat segítségével 2-3-nál nagyobb szintszámú épület is megépíthető a tervezési előírások betartása mellett.
Összegyűjtöttem, csoportosítottam és tipizáltam a vasalás nélküli falazatok tönkremeneteli lehetőségeit különböző típusú és irányú terhelési esetekre. A vasalással ellátott falazatok tönkremeneteli módjainak (a vasalás hogyan befolyásolja a repedésképet, a teherbírási- és az alakváltozási képességet) megállapítására kísérleteket végeztem. Megállapítottam, hogy a tönkremenetel vasalt téglafalazatok esetében is – a vasalás nélküli falazathoz hasonlóan – leggyakrabban a habarcs és a téglafelület találkozásánál történik.
A falazatok modellezésére
három elterjedt módszer található a szakirodalomban. Az első, amikor a habarcsot
és falazóelemet külön-külön modellezik (2. a ábra), a második, amikor csak a
falazóelemet (b). A harmadik módszer az, amikor az alkotóelemeket nem ábrázolják
külön, csak az egész falazatot, egy összefüggő kontinuumként (c).
Mivel a tönkremenetel a vasalt és vasalás nélküli falazat esetében is legtöbbször a két elem kapcsolatánál következik be és nem a habarcsban, ezért ha a modellezési feltételek engedik, lehetőség van mindkét esetre egyszerűsített mikromodell alkalmazására.
Egy 2D diszkrét elemes modell segítségével
meggyőződtem arról, hogy a modellezési paraméterek megfelelő megválasztásával elérhető
a vasalatlan falazat esetén szimulálható valamennyi vasalt és vasalatlan
falazatra jellemző tönkremeneteli mód. [15]
A tervezett 3D falazati modell megfelelőségének
igazolására három feltételt tűztünk ki:
1. A szakirodalomban jól meghatározott, és a kapcsolati viselkedést megfelelően bemutató kísérletekkel megegyező kapcsolati viselkedés,
2. Az általam kimért tégla anyagjellemzők alkalmazásával kapható és az elvégzett kísérlettel megegyező repedéskép,
3. A modellezett és a kísérletben felépített valódi szerkezet ugyanazon pontján alkalmazott erő hatására a szerkezet mindkét esetben ugyanakkora alakváltozást szenvedjen.
A diszkrét elemes modellezés kulcskérdése általában a
megfelelő mechanikai anyagjellemzők és egyéb, kísérlettel nem meghatározható
paraméterek megadása. A szakirodalomban fellelhető, ezekre vonatkozó
ellentmondásos és hiányos adatok miatt szükséges volt saját mérések elvégzésére.
A Hidak és Szerkezetek Tanszék szerkezetvizsgáló laboratóriumában és az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék anyagvizsgáló laboratóriumában roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatokat végeztem a tégla méret- és irányfüggő tulajdonságainak meghatározására. Ezen kívül vasalatlan, vízszintes, függőleges, és mindkét irányú vasalással ellátott falazatok vízszintes, statikus terhekkel szembeni viselkedéseinek meghatározására laborkísérleteket végeztem. Az alábbi hivatkozásra kattintva megtekinthető egy falazat tönkremenetelének videója.
3. ábra: Az elvégzett kísérletek egy része
1. Kidolgoztam egy egyedi téglakötési típust, amely lehetővé teszi függőleges
és vízszintes acélbetétek elhelyezését a falazatban, a téglakötés szabályainak
megsértése nélkül és az eddigi rendszereknél sokkal kisebb méretű üreget
biztosít a vasalás elhelyezésére. Ez a rendszer egyedülálló a vasalt falazatokat
tekintve, mivel ugyanaz a habarcs használható a vízszintes fugák és a függőleges
üregek kitöltésére. [5, 7]
2. Az új rendszer viselkedésének igazolására
számos falazatból álló kísérletsorozatot végeztem, két típusú habarcs
alkalmazásával. Bebizonyítottam, hogy a hagyományos falazattal összehasonlítva
az első repedések több mint 2x nagyobb alakváltozás esetén jelennek meg, 20%-kal
magasabb teherszinten. A végső tönkremenetelig 10x nagyobb alakváltozásra képes,
mint a hagyományos falazat. Ez a típusú kialakítás más falazati rendszereknél
ott előnyösebb, ahol bármelyik irányban érheti teher a falat: foghíjtelek
beépítésekor, robbanás-, vagy földrengésveszélyes területeken, tűzfalak,
támfalak esetében. [8, 9]
3. Kísérletek segítségével elemeztem a jellemző
tönkremeneteli mechanizmusokat, és meghatároztam az azokat befolyásoló
paramétereket. Ezek alapján a mérnökök
tervezési munkáit könnyítő méretezési eljárást javasoltam az ilyen kötésben
készült vasalt falazatok vízszintes terhekkel szembeni vizsgálatára. [10]
4. A Wienerberger Zrt.-vel szoros együttműködésben meghatároztam a
tégla azon mechanikai jellemzőit, amelyek a gyártó számára nem ismeretek, de a
tervezéshez elengedhetetlenül szükségesek. Több mint száz próbatesten végeztem
kísérleteket, és tisztáztam a szakirodalmi ellentmondások okát.
Megállapítottam, hogy a tégla minden terhelési irányban eltérő viselkedést
mutat. Meghatároztam, hogy a kísérlettel nyerhető anyagjellemzők milyen
mértékben függnek az alábbi paraméterektől: a felület érdessége, a próbatest
magassága, szélessége, hosszúsága és alakja, a mintavételezés típusa
(fúrt, vágott), a terhelés iránya. Kimértem a Magyarországon alkalmazott habarcs
tervezési szempontból lényeges mechanikai jellemzőit több mint félszáz habarcs
próbatesten. [13]
5. A kísérletekben nyert mechanikai jellemzők
felhasználásával a 3DEC 3 dimenziós diszkrét elemes programmal modelleztem a
tégla és a habarcs közötti kapcsolatot. Ezek alapján egy olyan modellt
készítettem hagyományos, kisméretű téglából készült téglafalazatra, amellyel
elérhető a kísérletivel azonos töréskép (6. a ábra), megfelelő a teherbírás
meghatározására, és a kísérletivel megegyező alakváltozást szolgáltat. A
felépített modell alkalmas az elvégzett kísérletek szimulálására, és megfelelő
paraméterválasztással szimulálni
tudja a valós falazat viselkedését a kísérletekben alkalmazott terheléseknél. A kialakított modellben a falazatban
található elemek mérete, elrendezése, tulajdonságai és terhelési iránya is
tetszőlegesen változtatható. A 6. b ábrán a falazat egy tönkremenetele
látható abban az esetben, ha egy nagy sebességű tárgy csapódik a középső
téglának [14] (a hivatkozásra
kattintva megtekinthető a szimuláció videója).
6. Kimutattam, hogy megfelelő paraméterválasztással a vasalatlan falazatok diszkrét elemes modellje vasalt falazatok tönkremeneteli módjainak szimulálására is alkalmas. További kutatási cél más téglatípusok és vasalt falazati rendszerek vizsgálata.
A kifejlesztett építési rendszer további vizsgálatával olyan téglafalazat-építési eljárás valósítható meg, amely kielégíti a földrengési tervezésre vonatkozó követelményeket magasabb épületek esetében is. Számos téglafalazat vízszintes terhekkel szembeni vizsgálata és a numerikus modellel való összehasonlításuk alapján javaslatot tettem a falazatok modellparamétereinek célszerű megválasztására. Az elvégzett munka nagy segítséget nyújthat a téglafalazatok numerikus modellezésével foglalkozó vizsgálatokban.
A több mint száz téglaelem és majd félszáz habarcs próbatest felhasználásával meghatározott anyagjellemzőkre vonatkozó kísérletek fontos alapját képezhetik további kutatásoknak, értekezéseknek. A továbbiakban egy olyan, nagyobb léptékű modell kialakítását tervezzük, mellyel épületek modellezésére is lehetőség van, és amellyel bizonyítható, hogy ez a falszerkezeti rendszer előnyösen alkalmazható merevítőfalként a 3-5 szintes épületek esetében.
Kapcsolódó saját publikációk listája
[1] Fódi A.,
Megvalósult, hagyományos épületek szeizmikus vizsgálatának tanulságai, Doktori Kutatások a BME Építőmérnöki Karán (szerk.
Barna Zsolt), Budapest, 2007. november 14., 93–102.
[2] Fódi A., Bódi I.,
Reinforced masonry structures – European history – Hungarian present practice, Proceedings of the 6th International Conference Analytical Models and New
Concepts in Concrete and Masonry Structures, Łodź, Lengyelország,
2008-06-09-2008-06-11, 1–8. (cikk
megnyitása)
[3] Fódi A., Bódi I., Status
of reinforced masonry in Hungary, Proceedings of the 4th Central European
Congress on Concrete Engineering: Concrete Engineering in Urban Development
(szerk.: Jure Radic, Jelena Bleiziffer), Opatija, Horvátország,
2008-10-02-2008-10-03., 517–522.
[4] Fódi Anita, Megépült középmagas vasbetonvázas épület szeizmikus vizsgálatának tanulságai, Magyar Építőipar, 59:3 kötet, 2009/3., 96–100.
[5] Fódi A., Bódi I.,
Tömör téglából épített vasalt és vasalás nélküli téglafalazat kísérleti és
numerikus vizsgálata saját síkjában történő nyírásra, ÉPKO2009, XIII.
Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos
Társaság (szerk.: Köllő Gábor), Csíksomlyó, 2009. június 11-14.,
144–151.
[6] Fódi A., Falazott szerkezetek alkalmazása, Tanulmány a Wienerberger Zrt. részére, 2009
[7] Fódi A., Bódi I., Shear
capacity and crack pattern of reinforced and plain masonry walls, 8th fib PhD
Symposium in Kgs. Lyngby, Denmark, Lyngby, Dánia, 2010. június 20–23.,69–74. (cikk
megnyitása)
[8] Fódi A., Bódi I., The
effect of horizontal and vertical reinforcement on the shear capacity of masonry
walls, SEMC 2010, The 4th International Conference on Structural Engineering,
Mechanics and Computation, Cape Town, Dél-Afrika, 2010. szeptember 6-8.,
997–1000.
[9] Fódi A., Bódi I., Experimental investigation of solid masonry walls reinforced in different
directions, 8IMC 8th International Masonry Conference, 2010,
Drezda, Németország, 2010. július 4-7., 843–852. (cikk
megnyitása)
[10] Fódi A., Bódi I.,
Comparison of shear behaviour of masonry walls with and without reinforcement, POLLACK PERIODICA, 2010 5. kötet, 3. szám, 71–82. (cikk
megnyitása)
[11] Klouda J. K., Fódi A., Kubica J., Popescu R. &G., Bosiljkov V., Preparation for the Shear Wop at 8IMC on July 4, Region: MEE-Middle-East-Europe, Tanulmány a falazott szerkezetek alkalmazásáról Közép- és Kelet-Európában, Szerkesztette: V. Bosiljkov, 2010
[12] Fódi A., Bódi I., Basics
of reinforced masonry, Journal of CONCRETE STRUCTURES, 2011, 12. kötet (cikk
megnyitása)
[13] Fódi A., Effects influencing the compressive strength of a solid, fired clay brick, PERIODICA POLYTECHNICA Civil Engineering, 2011, (megjelenés alatt)
[14] Fódi A., Bódi I., The behaviour of a simplified micromodel for masonry, HCTAM, 2011, 11th Hungarian Conference on Theoretical and Applied Mechanics, Miskolc, 2011. augusztus 29-31. (megjelenés alatt)
[15] Fódi A., Kisméretű
téglából épített falazat tönkremeneteli módjának vizsgálata saját síkjában
történő nyírásra, Szemcsés anyagok mikromechanikája házi feladat, 2009 (cikk
megnyitása)
Ezúton fejezem ki köszönetemet azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik a kutatási munka megvalósulásában segítséget nyújtottak és nyújtanak: a Wienerberger Zrt-nek, aki rendelkezésre bocsátotta a kísérletekhez szükséges anyagokat, az Itasca Consultants, S.A.S. nemzetközi szoftvergyártó cégnek, aki az Itasca Education Partnership Program keretén belül egy éves használatra rendelkezésemre bocsátotta a 3DEC háromdimenziós, diszkrét elemes modellezési programot